Kritikák, ajánlók, tesztek és gondolatébresztők tárháza

Focker Blog

Retrospektív: Max Payne

Ponyvaregény

2017. június 22. - -Britpopper-

2209942-box_mpayne.png

2001 baromi erős év volt videojátékos fronton. Return to Castle Wolfenstein, AvP 2, Black & White, Undying, Silent Hill 2, Civ III, Oni, Empire Earth, Halo és napestig folytathatnám még a listát. Mindössze 12 éves voltam akkor. Emlékszem, apám egyik barátja hozott néha játékokat amikkel mi is játszhattunk. Az egyik ilyen a Project I.G.I.: I'm Going In volt, a másik a Hitman Codename 47, aztán valahogy elém került a Max Payne. Nem igazán tudtam hogy mi is ez de azt mondták valami lövöldözős cucc. Na, a RTCW után pont jó lesz ez nekem! - gondoltam magamban és már löktem is befele a CD-t a meghajtóba telepítés végett. Aztán elindult a játék és szó szerint ledöbbentett. Ott áll Max a fagyos new york-i felhőkarcoló tetején, a távolban már szirénáznak a rendőrautók és szakad a hó. Fogalmunk sincs, mi történik éppen - az in medias res történetmesélés hátrányai, ugye - de hamarosan megismerhetjük a beépített rendőr húsba maróan fájó történetét mely megállíthatatlanul robog a keserű végkifejlet felé. Ennyire megkapó kezdést azóta sem igazán láttam.

max-payne-1-free-for-pc.jpg

Felesége és gyermeke meggyilkolása után a lelkileg teljesen összetört, bukott rendőr a bosszútól fűtve fenekestül felforgatja a new york-i alvilágot, nyomában pedig mindent vér és üres töltényhüvelyek borítanak. Neki már nincs mit veszítenie, a rosszfiúknak viszont annál inkább, úgyhogy megindul a vérontás a hófödte utcákon és lepusztult épületekben. Arra tisztán emlékszem hogy engem 12 évesen ez a kegyetlen történet szó szerint SOKKOLT, főleg mikor Max hazaér és a lakásban ott találjuk az ágyon halott feleségünk, a járókában pedig halott kisbabánk. Azért ilyesmit korábban nem igazán mertek bevállalni videojátékban, a fejlesztő Remedy Entertainment ezzel igen vékony jégre tévedt. A történet komolyságával alapból kihúzhatták a potenciális vásárlók közül a Counter Strikeon edződött vérpistikéket, helyettük viszont a felnőtt korosztály érdeklődését is felkeltette a Max Payne. A játékban helyet kapó, erőteljes noir hangulat másik fontos hangulati eleme a környezet: a legtöbb helyszín rosszul kivilágított, éjszaka van, folyamatosan esik a hó, a csendes éjszakai nyugalmat csak lépteink nyomán a hó ropogása töri meg. Meg persze a lőfegyverek ropogása, mikor épp tűzharcra kerül a sor. És igen sokszor kerül rá sor, ugyanis Max senkinek nem kegyelmez. Miért is tenné, ugyebár? A gyűlölet hajtja.

max_payne_bemutato_01.jpg

TPS lövöldéről lévén szó, Max-et hátsó nézetből irányíthatjuk. Az ellenfelek eleinte egyszerű, mezei helyi suttyók kispisztollyal, azonban idővel egyre erősebbek érkeznek likvidálásunkra. Repertoárunk szerencsére bőségesen növekszik, különféle lőfegyvereket vehetünk magunkhoz, melyekkel jócskán megritkíthatjuk a helyi alvilági állományt. Összesen 21 pályán kell túljutnunk, melyek nehézsége igencsak hullámzó. Akadnak nevetségesen könnyű, és pokolian nehéz részek. Hatalmas segítségünk lehet az akkoriban igen nagy elánnal beharangozott Bullet Time mely segítségével belassíthatjuk az időt és a hideg levegőt átszelve könnyedén lőhetjük halomra a körülöttünk lévőket. Ez a funkció egyértelműen a Mátrix című filmből lett átemelve, de remekül működik és bizonyos szorult helyzetekben tényleg igen nagy segítséget jelenthet. Mint említettem, leginkább hófödte utcákon és lepusztult épületekben, ipari létesítményekben bóklászhatunk. Mindössze kétszer fordul elő olyan szakasz, amiben Max rémálmában kell mászkálnunk. Ezek a részek nekem sosem tetszettek, kifejezetten nehezek voltak számomra. Eleve torzult látással kell végigügyeskednünk magunkat vércsíkokon a hatalmas feketeség, a mindent átható semmi közepén, miközben a háttérben olyan creepy hangokat hallhatunk, amiktől a frász is kiver menet közben! Oké, illeszkednek ezek a szakaszok a rendkívül nyomasztó történetbe de igazán megvalósíthatták volna őket egy kicsivel több kreativitással - kb. mint a második részben.

maxresdefault_25.jpg

A 21 pálya három nagyobb fejezetet takar (Part I-II-III) és valahol a Part II környékén már erősen ajánlott a Quick Save használatának elsajátítása, hiszen bekeményít a játék. A mesterséges intelligencia eleve nagyon jó, a ránk vadászó gengszterek fedezékbe húzódnak, megkerülnek, elvetődnek a lövéseink elől, ha pedig épp visszavonulnák akkor utánunk jönnek. Mindezt csak tetézi hogy ahogy nekünk, úgy nekik is egyre nagyobb és egyre erősebb fegyverek állnak rendelkezésükre, a gránátokról és Molotov-koktélokról már nem is beszélve. Kihívás terén tehát nem vall szégyent a Max Payne, sőt, a játék nehéz fokozaton való befejezése után megnyílik még két, nehezebb fokozat amiket én speciel csak azoknak ajánlanék akiknek kötélből vannak az idegeik. Grafikailag a Max Payne kifejezetten korrekt képest fest. 2001-es játékról beszélünk, akik egy évvel korábban még az American McGee's Alice elmosott textúrái miatt aggályoskodtak, azok örülhettek, hiszen a Max Payne jóval szebb lett. Max karaktere - főként az arca - kidolgozott, ellenfeleink fizimiskája, ruhái kellően változatosak. A lepusztult épületek képi világa meggyőző, teljesen valósághű, hihető. A kosz, a plafonról lecsöpögő víz, az omló vakolat igen látványosan sikerült és a kinti helyszínek is igen hangulatosra sikeredtek a szállingózó hóeséssel és a lámpák fényeivel, melyek kis oázisokként adnak menedéket a mindent elnyelő sötétség elől. A hangokra és a zenére sem lehet panasz. Max egyébként gyakran kommentálja is a látottakat, hallottakat, vagy egyszerűen csak azt, ha észrevesz valami érdekeset. A zenét külön kiemelném, hiszen ennyire szomorú, ám mégis fülbemászó dallamokat korábban videojátékban nem igazán hallhattunk:

Nekem felettébb tetszettek az átvezetők is, hiszen a fontosabb történéseket nem in game animációval vagy FMV videókkal oldották meg hanem képregényes átvezetősnittekkel, melyek szép stílusban megrajzolt és szövegezett képeken mesélik tovább az eseményeket. Ez is baromi kreatív húzás volt a készítőktől, még egyedibbé avanzsálta ezt a remek játékot. A Max Payne megalkotója és kreatív atyaúristene természetesen Sam Lake volt - Max arcát is róla mintázták -, aki finn íróként nagyon ráérzett a sötét, borús bosszútörténet videojátékba gyúrására. Lake a fejlesztés során több feladatot is elvállalt, hisz nem csak a játék történetét és szövegkönyvét írta, de a pályatervezésnél is segített és a főszereplőt is róla mintázták, az átvezető képkockákon is. A játék alacsony költségvetése miatt a fejlesztők nem tudtak profi szinkronszínészeket felbérelni, így Lake mellett több programozó is kölcsönözte a játékbeli karakterek hangjait. A Max Payne természetesen elsöprő siker lett, 2001 év végén nagyon sok helyen az év játékának választották. A folytatásra így már jóval nagyobb büdzsé állt rendelkezésre és a Remedy Entertainment nem is vallott szégyent.

Max pedig 2003. október 14-én vissza is tért hozzánk.

A bejegyzés trackback címe:

http://focker.blog.hu/api/trackback/id/tr6212608999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

fmintdénes · fmintdenes.blog.hu 2017.06.23. 11:26:18

Bakker, ezzel mennyit szívtam mire végigtoltam, de képtelen voltam abbahagyni akár milyen szívás is volt néha újra csinálni egy - egy részt ! Állati jó játék élmény volt. A 2. - 3. rész már nem tudta visszahozni az első rész feelingjét, valami szerintem mind a kettőből hiányzott úgyhogy azokba csak bele bele kezdtem.

-Britpopper- · http://focker.blog.hu 2017.06.28. 10:03:12

@fmintdénes: A 2. rész még hozta a szintet, a 3. rész viszont már merőben új irányba ment el (köszönhetően a Rockstarnak), a noir hangulat helyett a kartellek kerültek középpontba, a hideg és hóeséses New Yorkot felváltotta a napsütötte São Paulo. Ettől függetlenül abszolút élvezhető az is, olyan mint egy jól sikerült Tony Scott film, még több brutalitással és depresszióval.

www.youtube.com/watch?v=0hfZAJUq294

fmintdénes · fmintdenes.blog.hu 2017.06.28. 12:35:47

@-Britpopper-: Jaja értelek, én is toltam mondom mind a hárommal, de azért maradok mégis az egynél : )