Kritikák, ajánlók, tesztek és gondolatébresztők tárháza

Focker Blog

Grave Encounters 2

2017. június 28. - -Britpopper-

Mivel már szinte az összes found footage horrort láttam, biztos állíthatom hogy a 2011-es Grave Encounters messze nem egy rossz film. Persze bugyuta, a színészek háromnegyede baromi szar és egyértelmű hogy a jumpscare-ijesztgetésekre hegyezték ki az egészet, de akkor is működik. Szépen, fokozatosan teremt hangulatot. Nem dob be rögtön a sűrűjébe, épp elég időt hagy arra hogy megismerjük a helyszínt - itt egy rég bezárt elmegyógyintézetet - és okosan adagolja a feszültséget. Legnagyobb hibája talán pont az, hogy a rémségeket megmutogatja és nem hagyja a nézőt a saját fantáziájának rémképeire hagyatkozni.

grave_encounters_2_scene_by_oceans_movie_review.jpg

Nyilvánvaló volt hogy a siker miatt el fog készülni a folytatás és 2012-ben be is futott a Grave Encounters 2, melyben egy Alex (Richard Harmon) nevű vlogger - aki mániákusan rajong a horrorfilmekért - arra a következtetésre jut, hogy az első Grave Encounters film valójában nem is film volt, hanem az események tényleg megtörténtek benne. Oké, klisés kezdés de ez, hogy ténylegesen filmként kezelik az első részt, szerintem hatalmas ötlet volt. Persze meglépte ezt már anno az Ideglelés 2. része is, de itt tök jól működik - a film ezen részével nincs is baj. Alex és barátai nekiállnak az igazság felderítésének és kiderül hogy a stúdió csak azért adta ki anno a filmet mert pénzt akart keresni, a szereplők viszont vagy eltűntek vagy meghaltak. Na, több sem kell Alexéknek és egy titkos feladó emailjeit követve hamar megtalálják az elhagyatott kanadai elmegyógyintézetet, mely helyt adott az első filmnek. Be is merészkednek és innentől fogva vált át totális baromságcunamiba a Grave Encounters 2. Mert az egy dolog hogy a kamerákat szinte pöccre pontosan oda állítják fel ahová tette azt korábban az első stáb is, de hogy már megint megjelennek a gagyi CGI szellemek és jumpscare-ijesztgetések, az már rohadt elcsépelt húzás volt a készítőktől. Az nekem mondjuk kifejezetten tetszett hogy megjelenik Lance Preston (Sean Rogerson), aki már 10 éve ott dekkol az intézet falai között mint egy zakkant remete és patkányokat eszik.

tumblr_n5f2tmbxox1tzlzbzo1_500.gif

Nagyjából még a film vége is rendben van, az a portálos megoldás nekem tetszett de az már nem, hogy rengeteg ötletet pofátlanul lenyúltak innen-onnan, pl a [•REC]² letagadhatatlanul megidéződik az utolsó negyed órában. Oké, ettől függetlenül nem nézhetetlenül szar a Grave Encounters 2, csak épp sokkal többet is ki lehetett volna hozni ebből a sztoriból. Jó, mondjuk a liftes jelenet az kibaszott jó volt. Nem akarom ellőni, aki akarja, az majd úgy is megnézi, de az a jelenet ütött. Ahogy a film vége is tetszett, mikor az utolsó másodpercekben felvillan pár koordináta - gyorsan rá kell tenyerelni a pause gombra hogy láthassuk őket - melyek egyébként a Riverview Hospital épületre mutatnak, Kanadában.

Nézhető, de maximálisan hanyagolható alkotás is egyben a Grave Encounters 2. Mint említettem, nekem az eleje kifejezetten tetszett, ez az oknyomozós szál jót tett a történetnek, azonban amint újra középpontba kerül az elmegyógyintézet, a film átmegy az első rész tűpontos másolatává, vajmi kevés újdonsággal szolgálva a nézőknek. Kár érte, ahogy azért is, hogy nem készült több folytatás, a készítő The Vicious Brothers páros inkább lelépett megcsinálni az Extraterrestrial c. sci-fi horrort, ami dettó nem lett túl jó film.

Talán lesz még egyszer Grave Encounters 3 is, ki tudja?

A bejegyzés trackback címe:

https://focker.blog.hu/api/trackback/id/tr7612624053

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása