Kiadás éve: 2015

Azok a mozik, amiket manapság úgy próbálnak eladni, hogy a plakátjaikon kihangsúlyozzák hogy "a Paranormal Activity és az Insidious készítőitől", nagyjából ugyanaz a marketingstratégia, ami annak idején a Fűrész készítőihez kapcsolódó filmekkel volt. Más kérdés, hogy az ilyen jó előre beharangozott filmek általában elég nagyot buknak. Számomra a 2012-es Sinister egy korrekt kis horror volt, nem több, de nem is kevesebb annál. Helyén voltak benne a jumpscare-ijesztgetések, volt egy épkézláb története és még Ethan Hawke-ot is sikerült megnyerni a főszerepre. Bár ezek után tényleg nem vártam volna, hogy pont a Sinister kap valaha folytatást (hiszen ezt semmi sem indokolta), de lám, itt van nekünk az Átkozott Ház alcímmel ellátott 2. rész. Lássuk, mit tud felmutatni!

Kezdeném rögtön azzal, hogy a Sinister 2 rendezője (Ciarán Foy) nem tapasztalatlan a horror műfajában, ugyanis a 2012-es Citadell is az ő nevéhez fűződik. Azt a filmet egyébként idén tekintettem meg és bár nem volt rossz, sajnos a végére nagyon, de nagyon összecsapták. És ez remekül illik a Sinister 2-re is. Teljesen jól indul, szinte egyből visszaránt az 1. részben tapasztalt hangulatba, aztán a végére akkora banális nagy, értelmetlen baromsággá válik, hogy az ember legszívesebben fejvesztve menekülne a moziteremből.

Én nem is tudtam hogy letölthető androidra (is) az általam nagyon várt, ígéretes Fran Bow alpha demo verziója. Hát pedig letölthető, úgyhogy leszedtem és mikor az a hatalmas nagy esőzés volt Budapesten, éjjel neki is álltam. Tulajdonképpen az 1. fejezetet játszhatjuk végig, az intróból kiderül amit már a trailerben is láthattunk: mégpedig hogy Fran hogyan veszíti el a szüleit, és kerül az elmegyógyintézetbe. Innen kapjuk meg az irányítást amely mobilon is nagyon kényelmes, kézreálló. Tárgyakra és emberekre rápöccintve megvizsgálhatjuk azokat, avagy beszélgethetünk velük. Alul kétféle válaszadási lehetőség kínálkozik párbeszédekkor: egy pozitív és egy negatív hangvételű. A logikai feladványok egyébként nem túlzottan nehezek, kis gondolkodással kikövetkeztethető mind. Így nekem sem telt 1 óránál többe végigjátszanom a demo-t, de kezdő point 'n click kalandoroknak sem lesz túl nagy falat.

Az inventory egy pöccintéssel megnyitható, abban pedig a felvett tárgyakat kombinálhatjuk, használhatjuk és meg is vizsgálhatjuk őket (ez inkább a leveleknél fontos). Könnyedén megy ez is. A grafika - mint már a trailerben láthattátok - stílusosan elvont, Fran pedig már a játék elején kap egy üvegnyi kapszulát, melyeket bevéve (rá kell pöccinteni) átkerülünk egy kifordított, véres valóságba. Itt csak kevés ideig tartózkodhatnuk, de érdemes gyakran használni mert egyrészt iszonyat beteg látványvilágot prezentál, másrészt bizonyos tárgyakat csak emitt vehetünk magunkhoz. A zenében igazam volt, elsősorban a zongora dominál (hát naná) és kifejezetten ijesztőre sikeredett a zenei aláfestés. Pedig az a durva hogy összesen két ember munkája a játék, Natalia Figueroa és Isak Martinsson 2009 óta dolgoznak együtt és most a Fran Bow által az indie játékiparba is beléphetnek. Ehhez mindenképp sok sikert kívánok nekik! A hab a tortán meg az hogy miután csináltam egy videóelőzetest a játékhoz (alább lenn), a készítők feliratkoztak a csatornámra. xD Na, ez a nem semmi. Borzasztóan várom már aug. 27-ét ugyanis akkor jelenik meg a Fran Bow. Jöjjön csak, várom szeretettel. Addig is elérhetitek az alpha demo-t itt:

Fran Bow Alpha Demo - Android Apps on Google Play

És a videóelőzetesem:

Végre valahára. Nem tudom miért, de korábban sosem voltam annyira oda érte. Rengetegen ajnározták már nekem de valamiért sosem vettem rá a fáradtságot hogy belekezdjek. Egészen idén nyárig. Gondoltam ha már úgysincs épp mit néznem és a jelenlegi friss sorozatok közül sem izgat komolyabban semelyik, akkor jöjjön a Breaking Bad. És hát rohadtul nem bántam meg. Az 1. évad még nehézkesen indult, úgy voltam vele hogy persze tök poén a szerencsétlen kis kémiatanár Walter White kálváriája amint régi diákjával, Jesse-vel elkezdenek methet főzni. Emlékszem, az első 4-5 rész után még fogalmam sem volt róla miért ezt a sorozatot tartják sokan a világon a legjobbnak és hogy miért van elájulva tőle mindenki. De végignéztem tisztességgel és arra jutottam hogy megéri folytatni (kevés sorozattal vagyok így). A 2. évad már jobban tetszett, főleg hogy bejött a képbe a sorozattörténelem egyik legjobban megírt gonosz karaktere, Gus Fring. Walter és Jesse mellett ő lett a harmadik kedvenc karakterem, kinek sztoriját a 3. és a 4. évadban bontották ki igazán. Közben új karakterek jöttek és régi karakterek haltak meg, de ami igazán mesterire sikeredett, az Walter metamorfózisa volt. Öröm volt látni hogy piti kis meth-készítő kémiatanárból hogyan kapaszkodik egyre feljebb és feljebb a ranglétrán. Én meg egyszerre azon kaptam magam hogy már kettesével nézem esténként az epizódokat és hogy teljesen magába szippantott a sorozat. A legjobb évad szerintem - csak úgy mint a Dexter esetében - a 4. évad volt, főleg annak is a vége (konkrétan a nagy leszámolásra gondolok). Iszonyúan tetszett. Ja, és végre elkezdtek rendesen káromkodni. Korábban csak "shit" volt, itt már megjelent pár "fuck" is. Érezhetően bekeményített a sorozat, minden szempontból. És ez nagyon jót tett neki, bár a 4. évadra a Breaking Bad már kultsorozatnak számított. Hála az égnek nem húzták el a dolgokat, az egyébként zseniális 5. évad a sorozat végét jelentette (azóta már fut a spin-off sorozat Better Call Saul címmel). A legjobb az egész Breaking Bad-ben hogy azon felül hogy tényleg baromi izgalmas, kerek egészet alkot. Remekül oldották meg a végjátékot és a sorozat lezárását, miközben rengeteg apró kis kikacsintást iktattak be a régebbi epizódokra reflektálva (pl. érdemes megnézni a Walt és Gus közötti párhuzamokat, lásd: szendvics készítése, a Volvo, stb.). Ezek közül nekem a kedvencem az Walt gatyája volt, mely az 5. évadban egyszerűen csak ott hevert a sivatagban miközben Walt elgörgette mellette a pénzzel teli hordót - ugyanez a gatya röppent a levegőbe az 1. évad 1. részének legelején.

Én mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a sorozatot mert a Breaking Bad tényleg átkozottul jó és izgalmas. Leköti az embert, csak az 1. évad első néhány részén kell túl lenni. De ami utána jön, az példaértékű. És mint mondtam, ez végre tényleg egy olyan sorozat amelynek van tisztességes lezárása és kerek egészet alkot. Nem fogok spoilerezni nektek de feel good befejezésre ne nagyon számítson senki. Azt hiszem Walter és Jesse viszontagságos kalandjai még nagyon sokáig követendő példaként fognak szerepelni minden sorozatkészítő számára, bár ehhez hasonló mesterművet már úgysem fog készíteni senki sem. A Breaking Bad mára beitta magát a köztudatba, mémekről, pólókról és ajándéktárgyakról köszönnek vissza a sorozat híressé vált szállóigéi. Aki valaha is top10-es listát akar csinálni sorozatokról, az mindenképp kell hogy szorítson egy helyet a Breaking Bad számára.