Kritikák, ajánlók, tesztek és gondolatébresztők tárháza

Focker Blog

Jön a Shadow of the Tomb Raider

2018. április 06. - -Britpopper-

shadow_of_the_tomb_raider_eljott_lara_ideje_sm.jpg

Szeptember 14-én érkezik a Shadow of the Tomb Raider, mely a 2013-as reboot és a 2015-ös Rise of the Tomb Raider után lezárja az újkori Lara Croft trilógiát, és az epizód végén most már tényleg megszületik végre az a Lara, akit a korábbi, Core Design által fejlesztett játékokból ismerhetünk. Bár...én már a 2013-as Tomb Raider tesztemben is valami olyasmit írtam, hogy "A Túlélő végre megszületett" meg hogy Lara baba a játék végén, mikor dupla pisztollyal küldi a halálba a boss-t, már nagyon emlékeztetett az 1996-os önmagára. Viszont úgy tűnik a Crystal Dynamics képes volt egy újabb trilógiát kihozni ebből a rebootolt szériából, szóval nyugi, egy remek rész még érkezik hozzánk. Mindenképp jár a piros pont a készítőknek, hogy az egyik (talán az egyetlen?) helyszín ezúttal Dél-Amerika lesz (tipp: azték átok, napfogyatkozás, világ vége eljövetele), azon belül is egy hatalmas dzsungel - én speciel erre várok már rég. Hiszen egy buja esőerdő, benne régi romokkal és halálos csapdákkal, a sírrablók kedvenc terepe. És az előző két játék...hát...nem igazán adott ilyen helyszíneket. Oké, tudom, a Rise-ban ott volt Szíria, de ezt leszámítva jobbára ott is hideg, havas, jeges területeken mozogtunk. Holott a trópusi környezet legalább annyira jellegzetessége kéne legyen a sorozatnak, mint a dupla pisztoly vagy a Croft Manor. Egy szó, mint száz: baromira várós nálam a Shadow of the Tomb Raider. Előrendeléses lesz, bízom benne, hogy jön Collector's Edition kiadásban is. Megjelenéséig viszont még adós vagyok egy Rise of the Tomb Raider teszttel - amiről magam sem értem, miért nem írtam korábban -, de arra fel kell készülnöm, mert nagyon átfogó lesz és illusztrációként már most 112 képet mentettem le hozzá. Spoiler: egyébként kegyetlenül bejött a cucc!

Szóval, skacok: szeptember 14. Véssétek be a naptárba!

Amnesia: Collection (2016)

Csokorba gyűjtött félelem

the-collection-1050x600.png

Az Amnesia: The Dark Descent méltán vált a modern horrorjátékok egyik alapvetésévé. Ugyan az azóta már ezerszer lemásolt játékmechanikát - azaz hogy nem ad fegyvert a játékos kezébe, kinek csupán a bujkálás és menekülés marad - nem ennél a játéknál alkalmazta először a Frictional Games (ott volt ám a Penumbra-sorozat is!), de az biztos, hogy a The Dark Descent vitte igazán sikerre. A válasz a megvalósításban keresendő, Daniel az elátkozott porosz kastélyban tett pokoljárása tele volt emlékezetes pillanatokkal, a katakombákban vagy a várbörtönben való óvatos mászkálás pedig a legedzettebb idegekkel rendelkező horror-fanoknál is okozott néha felszisszenős ijedelmeket. A The Dark Descent a sikeres játékmechanika mellé még egy komplex, H.P. Lovecraft és egyéb gótikus horror írók műveit megidéző történettel is szolgált, ami aztán minden volt, csak vidám nem.

giphy_1.gif

A játék hatalmas siker lett, hiszen éppen jókor jött a túlélőhorrorra kiéhezett játékosoknak. 2010-et írtunk ekkor, az indie játékfejlesztés kezdett feltörni, horror kategóriában pedig akkoriban egyedül az Alan Wake, és a Metro 2033 jelentettek üde színfoltot a mezőnyben. A The Dark Descent mindent vitt. Egyszerűen kezelhető mod-szerkesztője hamar sokak kedvencévé nőtte ki magát, tucatszámra érkeztek hozzá a rajongói pályák és komplett sztorik. Aztán hamarosan jött a hír, hogy érkezik az Amnesia folytatása, immár egy új fejlesztőcsapat bevonásával. Ők voltak a The Chinese Room (nekik köszönhetjük a Dear Esther-t) és kész játékuk pedig az Amnesia: A Machine For Pigs lett. 2016-ban megjelent a Collection kiadás ehhez a méltán népszerű szériához, mely két teljes játékot és egy DLC-t tartalmaz.

Tovább

The Carbonfools – Carbonflames (2018)

Főnixmadár

27545149_10159959548545608_6440512079118313472_n.jpg

Kiadás éve: 2018

Műfaj: Electronic rock

Ezt hallgasd meg: Paris

 

Hát, itt van. Megérkezett az új The Carbonfools nagylemez, a Carbonflames. Miután Fehér Balázs kilépett a zenekarból, én azt hittem fel fognak oszlani, de szerencsére nem így lett. Jött egy új énekes, Fóris-Ferenczi Gábor, és a banda folytatta tovább. Tény, hogy Fehér Balázs húzónév volt a The Carbonfools életében. 2006-ban csatlakozott, a 2008-as Carbonheart lemezt már vele készítették. Jellegzetes énekhangja, kiállása és személyisége nagyon bejött a rajongóknak, a The Carbonfools pedig így DJ Titusz egykori hobbi-zenéléséből egy baromi ütős zenekarrá avanzsálódott. Szemény szerint én úgy gondolom, hogy ha a Carbonheart nem is, de a 2010-es Carbonsoul már egy olyan kiforrott electro-rock album lett, amely nem csak hazai, de nemzetközi viszonylatban is példamutató. Tele van jobbnál-jobb slágerekkel, a tempó egy pillanatra sem hagy alább, a dalszövegek pedig ütnek. Számomra az elmúlt 10-15 év legjobb magyar (ám angolul előadott) lemeze. A Carbonsweet is tetszett, elsőre kissé fura volt a visszafogottság, de összességében egy nagyon szerethető, néhol keserű, néhol vicces, de folyamatosan fülbemászó dalcsokor lett. A Carbonbliss azonban már annyira nem nyerte el a tetszésem. Tény, hogy azon is akadnak mind slágerek (Closer), mind remekművek (Lonesome Town), valamiért nálam mégsem talált be annyira, mint elődei. Aztán persze felkaptam a fejem, hogy jön az új anyag - ráadásul egyszerre mindjárt 17 dallal -, szóval kíváncsian vártam, hogy mi sül ki belőle, immár új énekessel a fedélzeten.

Tovább

10 horrorjáték a borzongani vágyóknak

Sziasztok!

Mivel tavasszal megannyi remek videojáték landol majd (én már a Far Cry 5-re edzem ujjaimat és kötélidegzetemet), érdemes átnézni, hogy addig is mivel üssük el az időt. Én alapvetően a horrorjátékokért meg a sétálószimulátorokért vagyok nagyon oda, így ezekből csemegéztem néhányat. Ezúttal igyekeztem a jelenlegi kínálatra szorítkozni, retró témába most nem mentem bele, mert akkor egy 100-as lista is kevés lett volna. Szóval főként modern horrorjátékokat szedtem egy csokorba, amiket érdemes lehet kipróbálnia azoknak, akik szeretnének izzadó tenyérrel a képernyőre tapadva rettegni.

Na, lássuk, miből élünk:

10. Resident Evil VII

zpnlo9v.gif

A Capcom sikeresen élesztette újra az egyre kopottabb Resident Evil szériát, alapjaiban visszatérve a horror zsánerhez. Erre már hatalmas szükség volt, ugyanis a rajongók valahol a Resident Evil 5 afrikai akciólövöldéje környékén végleg letettek arról, hogy készülhet még olyan rész a Capcom boszorkánykonyhájában, amely az első két rész nyomasztó horror-hangulatát adja vissza. A Resident Evil VII azonban jött, látott és győzött. VR-támogatása mellett szörnyen félelmetes a játék első felében a Baker-család házában - és annak környékén - mászkálni, a levegő szinte belénk szorul, amikor belépni készülünk egy új ajtón. A játék nem keveset merít a Texasi láncfűrészes mészárlás (1974) című filmből, egyetlen hibája talán csak az, hogy a végére visszatér az akcióorientáltabb játékmenethez, és amíg az első pár órában alig nyúlunk pisztolyunk után, a végére már gépfegyerrel apríthatjuk az ellenfeleket.

9. Outlast Trinity

bbdeab99d9fefdb707e78b38a95516e194c98fbd_hq.gif

Ebben a kiadásban az a legjobb, hogy az összes eddigi Outlast játékot tartalmazza, azaz egy lemezen megkaphatjuk az első részt, annak kiegészítőjét (Whistleblower) és a nemrég megjelent Outlast 2-t is. Az első rész (és a kieg.) egy elszigetelt elmegyógyintézetbe kalauzol, ahol hamar kiderül, hogy a benn tartózkodó betegek nem kijönni akarnak, inkább csak szisztematikusan végezni egymással, aztán a végére már a természetfeletti is befigyel, csak hogy feltegyék a pontot az i-re. Az Outlast 2 ellenben egy véres vallási szekta mindennapjaiba enged bepillantást, főhősünkkel meg kell találnunk az elrabolt barátnőnket, miközben elvakult kultisták loholnak a nyakunkban. A 2. rész jóval merészebb, mint a korábbiak (pedig ott is volt már minden, ujjlevágástól kezdve kasztráláson át a hullagyalázásig), éppen ezért kizárólag 18 év felettieknek tudom csak ajánlani, közülük is inkább azoknak, akiknek erős a gyomruk.

Tovább