Bizony, nagyban fut az Európa Bajnokság. Csak én valahogy erről lemaradtam, a napokban láttam, hogy nagy meccsek mennek. Hurrá. Engem ez már valamiért egyáltalán nem vonz. Persze volt idő amikor még én is nagy foci drukker voltam és hétvégente az angol Premier League mérkőzései előtt izgultam, sőt, akadt olyan alkalom is amikor még fogadtam is meccsre. A kedvencem mindig is a Liverpool volt, igaz, akkor még ott játszott Fernando Torres is. Ő volt a legnagyobb kedvencem. Rengeteget nyomtam anno a focis játékokat is, persze ezek között nagy fölénnyel mindig az aktuális FIFA epizód vezetett. Néha-néha azért még manapság is szívesen leülök egy kis virtuális focit játszani (persze szigorúan csak társaságban) de fél óra után általában ráunok. Jobb esetben fél óra után. Van úgy, hogy már 5 perc is elég és veszem is ki a lemezt a PS-ből. Uncsi. A recept kb. 1998 óta nem változott, csak a grafika lett szebb és a játékmenet változatosabb. De a belső ugyanaz. Mindegy, nem ez a lényeg. Hanem az, hogy nagyban fut a 2012. évi EB és a magyarok is ott szurkolnak kedvenceiknek a tévéképernyők előtt. Az eseménynek otthont adó helyszínek ezúttal Lengyelország és Ukrajna. Itt vannak egy köpésre. És azért az igazán frankó lett volna ha a magyar válogatott is kijut. Vagy ez már az abszurdum kategóriát súrolja?
