Kritikák, ajánlók, tesztek és gondolatébresztők tárháza

Focker Blog

Editors – The Back Room

Dalok a hátsó szobából

2012. július 09. - -Britpopper-

Editors-The_Back_Room-Frontal.jpg

Kiadás éve: 2005

Kiadó: Kitchenware (UK)/Fader Label (US)

 

Műfaj: Indie rock/Post-punk revival

 

Ezt hallgasd meg: Munich

 

Az Editors zenekarról még nem igazán írtam itt, pedig egy, a szívemhez legközelebb álló, számomra abszolút kedvenc, aktuális brit zenekarról van szó. Az már első hallásra is kitűnik, hogy mennyire hasonló a hangzásuk a new york-i Interpol bandához, azonban az Editors meglépte azt 2009-ben, hogy míg amerikai féltestvérük továbbra is a gitárokat nyüstölte, addig ők sarokba vágták ezeket a hangszereket, és a jéghideg hangzású szintetizátorok felé fordultak. Na, erről majd a megfelelő időben, most álljon itt egy kisebb összegzés tőlem a 2005-ös bemutatkozó lemezükről, amely a The Back Room nevet viseli: sikerült elérniük azt, hogy a szigetországban mindig is nagy tiszteletnek örvendő Joy Division öröksége alá táncolható ütemeket, és azonnal ütő riffeket pakoltak, ezáltal ők az Interpolhoz képest sokkal teltebb és egy fokkal melegebb, néhol poposabb számokat írtak. Inspirációként még megemlíthetjük velük kapcsolatban a The Cure-t, az Echo And The Bunnymen-t, a The Smiths-t, vagy éppen a korai U2-t. Megfelelőbb kezdést a Lights – Blood – Munich triásznál el sem lehetne képzelni – rögtön megragadja a hallgatót, és egészen az utolsó számig (Distance) el sem engedi. A már bemutatott Myths of the Near Future esetében úgynevezett töltelék-számok még egyáltalán nem voltak (a Totem on the Timeline, a Gravity's Rainbow, vagy a Forgotten Works is mind-mind elsőrangú hallgatni valók), azonban az Editors első albumán már becsúszott néhány ilyen: a Fall, vagy az Open Your Arms már egy kissé döcögősebb a többi dalhoz képest, de azért összességében rendben vannak. A fiúk remekül hozzák a nyolcvanas évek elejének, közepének poszt-punk/dark wave gitárzenéjét, a vájt fülű kritikusok pedig egyedül csak a nagyon nyers hangzást kritizálták, de akadt olyan szaklap is, amelyben a dark-disco jelzőt aggatták a szerkesztőgárdára. Akárhogy is, ez az album az egyik legfontosabb mérföldkő lett az utóbbi években, és legalább annyira alap az éppen szárnyukat bontogató poszt-punk zenekaroknak, mint a Blur -féle Parklife az indie-huszároknak. A legerősebb dalok az albumon – a töltelék-számokat kivéve – az olyan remekek, mint a Camera, a Fingers in the Factories, vagy a már fentebb említett Munich, aminek a hivatalos videoklipjét most megszemlélhetitek alant.

 

editors.jpg
De az All Sparks és a Bullets is bőven elfér az albumon. Nekem egyedül csak a Someone Says lóg ki, az soha nem jött be, akárhányszor hallgattam is végig a lemezt újra és újra. Csak úgy mint a Kaiser Chiefs, az Editors is baromi erős B-oldalas felvételekben. Ezt a tényt bizonyítja az is, hogy a 2009-es albumuk kapható deluxe kiadásban is amelyen helyet kapott pár B-oldalas felvétel és néhány közülük szerény véleményem szerint még jobb is mint a nagylemezen elhangzó társaik túlnyomó része. 2005 igen erős év volt ha a brit zenei felhozatalt nézzük. Ott volt ugye a Franz Ferdinand második lemeze, a Ladytron tömegek felé nyitó albuma és épp akkor debütált a mára már rendesen kiégett Bloc Party is, hogy a Kaiser Chiefs zseniális debütjéről már ne is beszéljünk amely szintén abban az évben látta meg a napvilágot. Ezzel az igencsak erős mezőnnyel kellett a zenekarnak felvennie a versenyt de maradéktalanul sikerült nekik. Olyasmibe nyúltak bele amelyet azóta már több tucat zenekar próbált meg utánozni, de a legjobban mindig is az Editors gárdájának ment és fog menni a jövőben is. Ez pedig a komor, borongós, szürke pasztell színű árnyalatokkal fűszerezett hangulat átadása dallamos, azonnal ütő zenei aláfestéssel megtámogatva. Szívbe markoló dalszövegekkel szerelemről, kapcsolatokról, fájdalomról és boldogságról. Számomra mindig várólistás a sorra következő lemezük.

Értékelés: 8/10

 

A bejegyzés trackback címe:

https://focker.blog.hu/api/trackback/id/tr534638077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.