Kritikák, ajánlók, tesztek és gondolatébresztők tárháza

Focker Blog

INSIDE teszt + értelmezés

A pusztító

2016. szeptember 06. - -Britpopper-

Mikor a végére értünk a kalandnak, pár másodpercig csak meredten bámultunk magunk elé, és némán figyeltük a stáblistát. Nem szóltunk egymáshoz. Aztán szép lassan újrakezdődött a játék, és csak akkor sikerült kinyögni egy "aztakurva!" mormolást. Rég volt már, hogy ily nagy hatással lett volna rám videojáték. Hogy ennyire ledöbbentett volna. Talán a Dear Esther és a The Last of Us végén éreztem ugyanezt. Pedig tudtam jól, hogy akik elhozták anno a Limbo-t, ezúttal is el fognak kápráztatni, érzelmeket kicsikarni belőlem. De azt nem gondoltam volna, hogy az INSIDE lazán az év eddigi legjobb játéka lesz. Jó, mondjuk benne volt a pakliban.

1_14.jpg

Az INSIDE egy sötét és szürreális álmot nyit meg előttünk. A történet lassan ölt alakot, nem kapunk bevezetőt, nincsenek beszélgetések, nincsenek magyarázatok. Csak egy szörnyű világot látunk magunk körül, elhagyatott házakkal, háborús éveket idéző környezettel és rengeteg megválaszolatlan kérdéssel. Kőkemény disztópia ez, méghozzá a sötétebb fajtából. Nekem számtalanszor beugrott róla Orwell, az Állatfarm, és természetesen a méltán klasszikus 1984, melyet én is imádok. Már a kezdés is zseniális: bordó pulóveres fiú menekül az erdőben. Mellette katonák járőröznek, az egyik meglátja az autója fényszórójában. Utána ered, rálő, mire a fiú megbotlik, és lecsúszik a sziklákon. Bele egyenesen a jéghideg tóba. Fogalmunk sincs arról, hogy kik vagyunk, hol vagyunk, mi a célunk. Csak haladunk előre, oldjuk meg sorra a logikai feladványokat, és a továbbjutáshoz szükséges rejtvényeket - közben pedig egyre jobban nyílik ki a világ. A kezdeti rejtély lassan szétoszlik, és feltárul előttünk a szörnyű igazság, mely egyszerűen letaglózza az embert.

2_12.jpg

Amekkora mindfuck a játék háromnegyedénél ér bennünket, arra egyszerűen nincsenek szavak. De erről majd később. Lényeges különbség a Limbóhoz képest, hogy immár jelentősen színesedtek a játékmechanikai lehetőségek. A főszereplő fiúval lehet futni, ugrani, mászni, tud tengeralattjárót vezetni, illetve felfedez egy elmekontroll gépet is, mellyel zombiszerű idegenek felett vehetjük át az irányítást. Lehet őket irányítani, mozgathatunk velük nehezebb tárgyakat, kinyithatunk zárt ajtókat, vagy kiszabadíthatjuk sorstársaikat, akik aztán gép nélkül is követni fognak minket, és segíteni, amíg szükség van rájuk. Főleg a logikai feladványoknál vesszük majd hasznukat. Harcolnunk nem kell senkivel. Az INSIDE ügyességi és logikai feladatok elé állít minket, nem kell mindig menekülni, sokszor találunk nyugodt részeket is, amikor bőven van időnk felfedezni a környezetet és elmerülni a játék fojtogató, disztópikus, sötét hangulatában.

3.png

Lesz is miben, hiszen az INSIDE még nyugodt pillanataiban is szörnyen nyugtalanító. Az ismeretlentől való félelem végig szörnyen nyomasztó hangulattal tölti meg a programot, a Limbo óta megszokott instant halálozás pedig itt is megvan, és les ránk minden új helyszínen. A látvány egyszerű, mégis gyönyörű. A játékot a Unity Engine hajtja, a környezet sötét és sejtelmes, folyton csak fekete, szürke árnyalatokat látunk, és teljesen fakó színeket, na meg a bordó pulóvert persze. Az irányítás pofonegyszerű, kvázi ugyanaz mint a Limbo esetében: az iránygombokkal mozgunk, ugrunk, egy cselekvés-gombbal pedig meg tudunk ragadni tárgyakat. És ennyi.  A disztopikus világ leginkább Orwell híres regényére, az 1984-re emlékeztet, szürke folyosókkal, élőhalottként mozgó, szolgasorba taszított munkásokkal és katonás rendben működő hideg gépezetekkel. De akadnak természeti helyszínek, víz alatti szakaszok is, a maguk csodáival, titkaival és egyedi veszélyeivel. A végigjátszás mindössze 3-4 órát vesz igénybe, de minden pillanata megéri. Toronymagasan az év legjobb indie játéka, és ha nem jön valami igazán meglepő decemberig, akkor nálam könnyedén 2016 legjobb játéka is lesz. A kb. a 4 ezer forintot - Steamen 20 eurót - abszolút megéri.

Hogy ezt a szintet a jövőben hogy ugri meg a Playdead, arra ötletem sincs.

Az INSIDE instant klasszikus.

 

Történet: 10/10

Grafika: 9/10

Hang/Zene: 7/10

Összességében: 9/10

 

És akkor jöjjön az értelmezés.

Figyelem, innentől masszív spoilerek.

Mondom spoilerek.

Még mindig itt vagy?

Ezek szerint már végigtoltad a játékot.

Akkor folytatom is.

Előre szólok, hogy ez szubjektív vélemény lesz. Végigolvastam néhány teóriát a fórumokon, és számomra ez a legreálisabb. Tehát hogy az INSIDE szimbolikus értelemben a rákról szól. Pontosabban, hogy az ember rákos lesz. Az általunk irányított fiú maga a daganat, mely elkezd pusztítani az emberi szervezetben. A ránk vadászó emberek, kutyák, és minden ami az életünkre tör, maga az immunrendszer védekezőképessége. Nehéz kiszúrni, mert beleolvad környezetébe. Aztán a zombiszerű idegenek közé szó szerint beesve - mikor egyszerre kell lépni, ugrani, fordulni velük - csak felfedjük kilétünket, de addigra már késő, a daganat egyre erősödik. A zombiszerű idegenekre az elmekontroll gép = idegvégződés révén rácsatlakozva még jobban terjeszkedhetünk a szervezetben. Végül eljön a kemoterápia ideje. Ez a játékban a levegő lökéses rész ahol ha nem vigyázunk, darabokra robbanhatunk. Ez végső soron "sikeresnek" bizonyul, mikor a Kör szellemkislányára hajazó, hosszú hajú víz alatti lény a mélybe ránt bennünket, olybá tűnik a kezelés sikeres volt. Csakhogy ez tévedés, a daganat sokkal erősebben tér vissza - ezért tudunk lélegezni a víz alatt. Ami ezek után következik, az a színtiszta pusztítás, melyet a szörnyként tomboló rák véghez visz a szenvedő beteg szervezetében. Groteszk lényként kitörve megfigyelt helyünkről még egy hatalmasat rombolunk magunk körül, ám végül a kezelés mégis meghozza gyümölcsét, és a daganatot eltávolítják - majd elpusztul. A végső jelenetben egy csodaszép erdőben haldoklunk, miközben kel fel a Nap. Talán elsőre fel sem tűnik, de ugyanennek az erdőnek a tökéletes makettje volt az üvegkalitkában, ahonnét kitörtünk. Ezt lehet úgy értelmezni, hogy az orvosok egy felállított terv szerint, számítások és mérlegelések közepette vitték véghez az egész gyógyítási procedúrát.

xsiu95d.jpg

A titkos befejezésben, melyet a búzamezőről lefelé vezető szobában egy titkos dalt lejátszván érhetünk el, a daganat elpusztul és megöli a gazdatestet is. Kialszanak a fények, a halál gyors és fájdalommentes. A daganat még azelőtt eltűnik, hogy egyáltalán felfedezték volna. Nyilván ez csak egy teória a sok közül, és persze biztos, hogy más játékosoknak egészen más jött le a kaland végigjátszása során. De ha az itt felvázolt teória szerint tolja végig az ember még egyszer a játékot, akkor elég sok dolog értelmet nyer. Sokkal több olyan játék kellene mint az INSIDE. Persze az indie szcénában most is akadnak hozzá hasonló, remek játékok - és nem egy épp súlyos betegségekkel, vagy épp magával a rákkal foglalkozik, mint pl. a That Dragon, Cancer - de mint említettem, ez az értelmezés csak egy a sok közül. Ennek ellenére egyszer mindenkinek végig kellene tolnia ezt a játékot. Ehh...játékot. Nem is tudom, nevezhető-e egyáltalán játéknak egy ennyire filmszerű, irodalmi és filozófiai mélységeket karcoló program. Akinek a Limbo bejött, és szereti az indie játékokat, annak kötelező az INSIDE. Másoknak csak erősen ajánlott.

A bejegyzés trackback címe:

https://focker.blog.hu/api/trackback/id/tr7811678287

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.