Kritikák, ajánlók, tesztek és gondolatébresztők tárháza

Focker Blog

YouTube vs TV

2017. szeptember 19. - -Britpopper-

Ez a téma már igen régóta ott motoszkált a fejemben, gondoltam most már megosztom veletek.  A YouTube mára elérte azt a szintet, hogy mindennapossá vált az internetszolgáltatással rendelkező háztartásokban, a gyerekektől az idősekig mindenki használja. Ennek elsődleges oka a tengernyi tartalom, ami megtalálható rajta.

youtube-tv.jpg

Annak idején, mikor még gyerekként hétvégente a Kölyök Klubbot vártam reggelenként a tévében, folyton eluralkodott rajtam a várakozás izgalma. Ez később sem hagyott alább, egy új sorozat részt pont annyira nagyon vártam, mint 9 évesen az animációs Batman sorozatot vagy a Balu kapitány kalandjait. És ez így ment tovább évről-évre, csak a rajzfilmek helyét átvették a sorozatok (Hegylakó, Lost, Trónok harca, stb.) de én minden héten a megadott időpontban ott ültem előbb a tévé, majd később a laptop előtt és vártam a varázst. Igen, korábban - mikor még sehol nem járt a warez - a tévé szolgáltatta az új, aktuális sorozatokat. Meg volt adva, hogy az adott csatornán mikor érkezik a vadonat új rész és lehetett készülni rá. Aztán a warez térhódításával ezt felváltotta a letöltés és a felirattal nézés. Ennek hatalmas előnyei a mai napig, hogy az aktuális epizódot jóval a magyar premier előtt meg lehet tekinteni, illetve hogy a magyar feliratot készítők az esetek túlnyomó részében sokkal jobban képben vannak az adott sorozattal, mint maguk a szinkronstúdiók. Hiszen ki ne várná kitörő lelkesedéssel az új Trónok harca vagy Walking Dead részt? A YouTube felületén ma már számtalan csatornát találhatunk, melyek közül a legtöbb igyekszik tartani egy feltöltési metódust, azaz egy hétre előre betáblázzák, hogy az adott napon mi kerül fel a csatornára. Teszem azt, hétfőn Minecraft gameplay, szerdán vlog, pénteken android-alkalmazások bemutató és így tovább. Ha pedig a néző kedveli annyira az adott csatornát - jobban mondva az adott youtubert, aki oda feltölt - hogy minden egyes videóját megtekinti, azzal már meg is kapta a hét három napjára az adagját. És ez még csak egy csatorna volt - ma már mindenki jóval többet követ. Így pedig könnyedén előfordulhat, hogy a hét minden napjára, de még a délelőtt-délután-este időintervallumhoz igazítva is akad egyre újabb néznivaló.

yt1.jpg

A tévé nem tud kitörni a korlátok közé szorított jellegéből. Hiába próbálkoznak fiatalos, trendi műsorokat gyártani nem titkolt szándékkal a fiatalok megnyerésére, ez állandóan csúfos kudarcba fullad. Ennek elsődleges oka pedig az, hogy a mai fiatalok már nem néznek tévét, hiszen nekik a YouTube az új tévé. Ott vannak a napi műsoraik, vlogok, gameplayek, több órás élő közvetítések - még ha maradna idejük tévézni, akkor is ráunnának. Hiszen ma már nem elegendő egy Való Világ vagy X-faktor ahhoz, hogy mindenkit megnyerjenek a képernyők előtt. Jóval kevesebb ember kíváncsi már ezekre 2017-ben, mint 5-10 évvel ezelőtt, mikor még élményszámba mentek. És igen, ez elsősorban a YouTube miatt van így. Baromira nem izgat ma már egy naponta multizó 14 évest, hogy VV Akárki mit csinál naphosszat a négy fal közé zárva, mikor a YouTube ezernyi magyar vlogot kínál neki, amelyek sokkal életszagúbbak és éppen így az sem izgatja, hogy ki kornyikál a mentorok előtt a színpadon, mikor néhány oktatóvideóból könnyedén megtanulhat ő maga is énekelni vagy éppen gitározni (ez utóbbi személyes tapasztalat, én is YouTube oktatóvideókkal kezdtem). Egyszerűen a tévének a fiatalok körében már nincs relevanciája, nincs miért bekapcsolják.

yt2.jpg

A tévé továbbra is megmaradt az idősebb korosztály szórakozásának, akik csak ismerkednek a világhálóval, tanulgatják, de aktívan még nem használják annyira, hogy átformálja a szabadidejüket. Jó példa erre édesanyám, aki évek óta minden este nézte a Két pasi meg egy kicsi sorozatot, de mióta kapott egy új laptopot - ami hasít mint a villám - már alig kapcsolja be a tévét, helyette a YouTube-on hallgat zenét vagy néz régi teljes filmeket. De én magamon is észrevettem, hogy szinte teljesen elpártoltam a tévétől és ma már csak a konzolok miatt kapcsolom be olykor-olykor. Nem azt állítom, hogy ne lenne mit néznem rajta. Nem vagyok az a megmondó ember típus, aki nagyképűen hangoztatja, hogy ő azért nem néz tévét mert a tévé az szar, és egyébként is ha bekapcsolja, akkor csak a Spektrum meg a Discovery Channel - nem, én nem ilyen vagyok. Bekapcsolom néha, hiszen például az új Survivor évadot magam is nézem illetve a Konyhafőnök műsort is kedvelem, sőt hétvégente egy kis Simpson család nosztalgiázás is belefér (kizárólag a régiek, az újakat már nem szeretem). De nagyjából ennyi. Mert ha be is kapcsolom a tévét, sokszor először mindjárt a YouTube-ra nézek fel, hogy mi újság. És akkor jön, hogy jé, ez is meg ez is most tett fel új videót, nézzük már meg gyorsan! Aztán észre se veszem és már eltelt egy óra, ott ragadtam a mátrixban.

yt3.jpg

Én nagyon szeretek régebbi játékokból végigjátszásokat nézni, magyar és angol nyelven egyaránt. Van aki szerint egy hülyeség, mert a játékokkal játszani kell és nem azt nézni, ahogy más játszik velük. Igen ám, de mi van a nagyon régi, esetleg retró konzolos játékokkal, melyeket ma már kb. lehetetlen beszerezni megfelelő hardwer hiányában? Az első konzolom egy Sony PlayStation One volt (a lekerekített, fehér fajta) amit imádtam, rengeteg játékot játszottam rajta végig de az évek elteltével egyre kevesebbet vettem elő, míg végül a szüleim túladtak rajta. A mai napig bánom, mert hiba volt eladni. De óriási löket nosztalgia fröccs nekem az, hogyha visszanézhetem egy-egy általam is játszott PS1-es játék végigjátszását a YouTube-on, főleg ha magyar nyelven. És akkor ott vannak még azok a játékok, amelyekről annak idején csak magazinokban olvashattam, de kipróbálni sosem tudtam őket, főként azért, mert nem volt hozzájuk megfelelő konzolom (PlayStation 2, GameCube, Dreamcast) vagy megfelelően erős számítógépem. És ezekről mindről van fenn végigjátszás vagy bemutató YouTube-on. Engem nem érdekel ha nem én játszom, csak átélhessem a játékot, amit mindig is ki akartam próbálni. Az már csak hab a tortán, ha ennek tetejébe még magyar nyelven is elérhetőek ezek a végigjátszások, olyan remek youtuberek tolmácsolásában mint például SenshiInoue, Ash Walkthrough, Videojáték Zsolti, KockaAsztal, A belső szoba lakója, Csonti, Oszkár vagy Szovi - és még hosszan lehetne sorolni őket.

yt4.jpg

És akkor ezek "csupán" a videojátékos front előretolt bástyái. Nem említettem még a podcasteket, a napi vlogokat, az oktatóvideókat vagy a főzős tippeket - én ilyesmiket is nézek. Ha pedig valami csoda folytán egy nap mégsem találnék semmi újat ami kedvemre való, akkor használom a keresőt és nézek évekkel ezelőtti videókat. Egyszerűen annyi tartalom van ma már a YouTube-on, hogy nem létezik ember, aki ne találna rajta valami neki valót. A saját videók készítéséről pedig még nem is szóltam. Én személy szerint újabban saját zenéket pakolok ki a csatornámra, mostanában ez köt le igazán.

Szóval a YouTube ma már átvette a tévé szerepét. Annak idején izgatottan vártunk egy-egy új sorozat részt, ma éppen úgy - sőt, még jobban! - várunk egy-egy új feltöltést kedvenc videósainktól. Ez jelenti ma már az igazi virtuális szórakozást.

A bejegyzés trackback címe:

https://focker.blog.hu/api/trackback/id/tr5412877246

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.