Ritka korán kelek. Megint. Ma nincs semmi dolgom, dél körül vár egy haverom majd. De ennyi, semmi több. Ráérek. Kikászálódok az ágyból, tekintetem az ablakon túlra vetem: köd, mindent ellep a tejszerű, áthatolhatatlan köd-takaró. Hideg van. Hol vannak már a forró 35 fokok, meg…

A minap úgy esett, hogy pont ügyet kellett intéznem. Már fejben lejátszottam az egészet, a sorba állástól kezdve egészen addig amíg végre az én sorszámom következik, amikor hirtelen azon kaptam magam, hogy bizony még a busz sem érkezett be amivel oda tudnék menni a helyszínre.…

Ez sem lesz valami hosszú bejegyzés, ugyanis nagyon fáradt vagyok. Egész héten dolgoztam, most annak is örülök, hogy még érzem a lábaimat. Jöttem-mentem, szaladgáltam ide-oda. Cukkoltam az acsarkodó kutyákat a kerítés másik oldaláról és próbáltam empatikus lenni a lenéző,…

Ó, hányszor de hányszor hallom én ezt egy héten! Amúgy az a frankó, hogy amikor már elhangzik eme unalomig ismételt szöveg és a metró ajtajai záródnak is befelé, még akkor is jön egy-két bohóc akik azt hiszik, hogy még pont az utolsó pillanatban be tudnak ugrani a szerelvénybe.…