Kritikák, ajánlók, tesztek és gondolatébresztők tárháza

Focker Blog

Karácsonyi lidércnyomás: Insidious: Chapter 2

2013. december 24. - -Britpopper-

Insidious_Chapter_2_1.jpg

Év: 2013

Rendező: James Wan (Fűrész, Halálos ítélet, Insidious, Démonok között)

Szereplők: Patrick Wilson, Rose Byrne, Barbara Hershey, Lin Shaye

 

Na fiúk-lányok, íme az én karácsonyi filmajánlóm! Nem épp tévé-barát de bejgli mellé tökéletes. Higgyetek nekem...inkább ez mint a Grincs. Ez a film – pont úgy mint a Démonok között – eljutott ugyan idén a hazai mozikba is, csakhogy említett filmmel szemben az Insidious 2. részénél a hazai forgalmazó "véletlenül" (erősen pénz szaga van ennek) elfelejtette megemlíteni hogy ez egy folytatás. Azt hiszem a "Gonosz háza" vagy valami hasonló elfuserált címmel került itthon vetítésre. Mondjuk ez a magyar cím önmagában sem állja meg a helyét hiszen bár akad a filmben egy ház ahol mindenféle paranormális dolgok történnek, magának a házhoz ennek vajmi kevés köze van. Innen is gratula tehát a hazai forgalmazónak! De térjünk is át a lényegre. Az Insidious 1. része még 2010-ben jött ki és annak az évnek az egyik legjobb horrorja volt. Mármint külföldön. Itt nem sokan ismerik. Én tavaly néztem meg, kifejezetten nagyon tetszett hogy végre egy kicsit sem lerágott csont horrort kaptam klisé-hegyekkel, hanem egy igenis egyedi és valóban félelmetes alkotást. Horror-rajongók számára egyenesen kötelező alapmű hiszen a Fűrész után végre megint együtt dolgozott James Wan és Leigh Whannell (előbbi rendezte, utóbbi írta a filmet...csakúgy mint a 2. rész esetében) és hozzájuk csapódott még Oren Peli is akinek pedig az első Paranormal Activity filmet köszönhetjük. Illusztris kis társaság állt tehát össze már az 1. résznél is. Főszereplőknek érkezett Patrick Wilson (ő számomra korábban csak a Watchmen-ből volt ismerős) és Rose Byrne akik természetesen a jelen tárgyalt folytatásban is szerepelnek. Apró poén még hogy az író Leigh Whannell is szerepel mindkét részben mint paranormális eseteket kivizsgáló wannabe tudós. És megmondom őszintén, nekem az Insidious tavaly azért is nyerte el annyira a tetszésem mert bár alapvetően sokszor látott ijesztgetésekkel operált, ezeket mégis egyedien tudta tálalni. Az egész filmet átitta a feszültség és a készítők a sztorival is igen derekasan bántak. A szellemek, kísértetek és démonok mutogatásán kívül kreáltak egy Túlvilágot is ahová Patrick Wilson karaktere el is merészkedik a fiáért. Ez sokaknak nem, nekem viszont nagyon bejött. Végre volt valami egyedi egy alapvetően klasszikus kísértetházas horrorban! A 1. rész befejezése pedig kifejezetten ügyesen vágta el a sztorit, borítékolható volt tehát hogy érkezik a folytatás. Érkezett is, méghozzá nem is akármilyen minőségben! Lássuk hát, milyen is lett:

naznaczony-rozdzial-2-2013-online_302809_800_600.jpg

Chapter 2 egy 80-as évek végi prológussal nyit. Spoilerek nélkül: ez már alapból annyira megalapozza a hangulatot hogy a néző nem elégedetten dől hátra hogy "igen, ez egy remek horror lesz" hanem épphogy közelebb hajol a képernyőhöz és feszülten figyeli az eseményeket. A sztori a továbbiakban ugyanott folytatódik ahol az 1. rész abbamaradt. A kisebb káosz (fia lelkének megmentéséért az apa alászállt a Túlvilágba de valami nagyon csúnya dolog jött vissza onnan) után a Lambert-család új helyre kénytelen költözni ám hamar kiderül hogy bármi is terrorizálta őket korábban...még nem végzett. Kálváriájuk tovább folytatódik. Ebben a részben már nem az idősebb fiú, hanem maga az apa a paranormális tevékenységek mozgatórugója. Aki látta az 1. részt, az tudja miért. Apropó, 1. rész! Egyáltalán nem árt tisztában lenni vele! Én tényleg nem értem miért adták le itthon ezt a folytatást hogyha az előzményekkel tényleg alig volt valaki tisztában. Szerintem az 1. rész hiányában ez a film semmit nem ér. Oké, persze félelmetes meg minden (erről majd később) de aki nincs tisztában a sztorival, az csak bambán mered majd maga elé hogy akkor most ki kicsoda és miért van ott, ahol. Szóval a Lambert-család a nagymamihoz költözik ahol viszont ugyanúgy maguktól nyílnak nyikorogva az ajtók és ugyanúgy régies ruhákba bújt kísértetek mászkálnak szobáról-szobára mint előző otthonukban. Mellékszálként pedig behozzák az 1. részben megismert öregasszony-démont akinek háttértörténetéről ezúttal kvázi mindent megtudhatunk. És itt érkeztünk el a Chapter 2 egyik legjobb tulajdonságához. Ennél a filmnél már a főcím is félelmetes (de tényleg, fülhallgatóval néztem és majd' a szívbaj jött rám!) de az előzővel ellentétben végre a sztori nem csak egyetlen helyszínen (a Túlvilágot most nem számítva) játszódik. Kísérteties látogatást tehetünk egy elhagyatott kórházban és az öregasszony-démon egykori valós alakjának ódon családi házában is. Utóbbi helyszín a film legjobbja. Szörnyen hátborzongató, feszültséggel teli és egy szekrény mögött a kis nyomozó csapat olyan felfedezést tesz amely láttán már én is eltakartam a szemem (!) mikor beléptek. Én...aki horror filmeken nőttem fel. Nem félrenéztem, hanem eltakartam a szemem! Tudjátok utoljára mikor csináltam ilyesmit? 12 évesen a Kör alatt. Még a Démonok között sem volt rám ekkora hatással! Bár ezt betudhatjuk annak is hogy teljesen beleéltem magam a sztoriba és nagyon kíváncsi voltam már a végkifejletre, meg hogy miként fog zárulni ez az egész démonos családi perpatvar.

Insidious-Chapter-2.jpg

Szerencsére a készítők jól oldották meg. Minden kérdésre választ kapunk, lehull a lepel rengeteg titokról és érdekes módon a film úgy zárul hogy lehet is még folytatás, meg nem is. Tudvalevő hogy James Wan ezen a filmen kívül eddig még sosem rendezett folytatást (sőt, újabban azt nyilatkozta hogy a horror műfajával is leszámolt), a Chapter 2 a kivétel. Könnyen lehet hogy érkezik majd egy Chapter 3 is valaki más rendezésében. Majd meglátjuk. Mindenesetre ha valóban ez volt az utolsó általa rendezett horror akkor nagyon kitett magáért! A film majdnem minden egyes perce feszültséggel teli. Az az érzés amikor előre lehet tudni hogy fog történni valami, csak épp azt nem hogy pontosan mikor. És Wan még erre is rátesz egy lapáttal azzal hogy néha teljesen váratlanul, hirtelen lök be valami jumpscare-jelenetet. A képi világ letisztult, igényes. A Túlvilág kidolgozása továbbra is erősen fapados de mivel ez a film sem készült valami nagy összegből, ez bocsánatos bűn. A hangok és zenék mind-mind remekül illeszkednek a hangulathoz. De mondom: fülhallgatóval az igazi nézni ezt a filmet (is). Sokkal jobban átjön minden. Egy magától megszólaló zongora is képes libabőrössé tenni az embert, hát még mikor valami nagyon parás jelenet van és a zene (vagyis a vonós-kíséret) megőrül és tiszta pánik-hangulat uralkodik el a nézőn emiatt. Zseniális! A szereplők jók, sok a visszatérő karakter és az újak is jól sikerültek (az öregasszony-démon valódi alakjára például nem hinném hogy sokan fogadni mertek volna). Patrick Wilson továbbra is nagyszerű, Rose Byrne pedig végre egy kicsivel több szerepet kap de ez amúgy is kimerül abban hogy csak rémüldözik össze-vissza. És rémüldözünk majd mi is össze-vissza ha ezt a filmet választjuk így, év végéhez közeledvén. Az edzett horror-rajongók is egész nyugodtan felköthetik a nadrágot hiszen a Chapter 2 bőven van annyira parás mint a Démonok között és legalább annyira feszültséggel teli mint a Fekete ruhás nő volt tavaly. Nem mellesleg egy kitűnő, remekül összerakott folytatás amely végre a történetet is kerek egésszé formálja (persze kiskapukat hagy, hátha jön még 3. rész...). Nekem borzasztóan bejött! Számítottam rá hogy jó lesz, de arra nem, hogy ennyire. Elsősorban úgy ajánlom mindenkinek hogy előtte megnézi az 1. részt és akár rögtön utána neki is állhat ennek a folytatásnak (persze csak ha bírja idegzettel). Erősen gondolkodom rajta hogy ez a film, avagy a Démonok között lett-e jobb idén hiszen az év végi filmes összeállításomban majd erre is ki kell térnem, és jelenleg nagy a dilemma hogy melyiket is válasszam. Ám amíg eldöntöm, ideális választás lehet az Insidious mindkét része nemcsak az ijesztgetésre vágyóknak de a klasszikus kísértetházas sztori kedvelőknek is, akik szeretnének végre egy komplett, egyedi történetet látni és belefáradtak már a futószalagon érkező found footage ostobaságokba. Tegyetek egy próbát ezzel a két résszel. Nem fogjátok megbánni! ;)

Értékelés: 10/9

A bejegyzés trackback címe:

https://focker.blog.hu/api/trackback/id/tr195706960

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.