Ez sem lesz valami hosszú bejegyzés, ugyanis nagyon fáradt vagyok. Egész héten dolgoztam, most annak is örülök, hogy még érzem a lábaimat. Jöttem-mentem, szaladgáltam ide-oda. Cukkoltam az acsarkodó kutyákat a kerítés másik oldaláról és próbáltam empatikus lenni a lenéző, durcás vérnyuggerekkel. Hála az égnek, hogy itt a hétvége. Amiről ma írni szeretnék, az a bliccelés fogalma. Gondolom mindenki bliccelt már életében, akár kényszeresen, akár szánt szándékkal. Én olyan szempontból előnyben vagyok, hogy nem magam veszem meg a havi bérletet, hanem a munkahelyemen kapom. A franc sem akar kifizetni havonta 10 000 forintot erre. Régebben nyomtam kamu diákigazolvánnyal. Hónapokig nem kaptak el vele, aztán egy ellenőrzés során mégis fennakadtam és akkor már próbálhattam kimagyarázni magam, körbevettek öten és csókolom. Ha megbüntetnek, megkapod a pofás kis sárga csekket, akkor pedig mehetsz a BKV központjába ahol rendezned kell az anyagiakat. Irány az Akácfa utca, a Blahától nem messze. Remek kis környék. Én ugyebár először voltam, járkáltam is fel-alá, bementem mindenhová, mire szóltak, hogy pontosan merre is van a keresett iroda. Bementem, állt a sor. Fél óra múlva csak sorra kerültem, mondtam is, hogy Csókolom! Jöttem a büntetést befizetni. Néz rám a faszi, hogy bérletet vettem-e? Szólok, hogy persze, itt van a zsebemben, mutatom is. Kerekedik a szeme. Ez nem jó, a büntetés napján kellett volna megvenni, nem ma reggel. Ó, hogy baszódna meg az egész rendszer. Akkor most mi a teendő? Mondja, hogy fizessem be a 8000-et ott helyben. Sóhajtok egy nagyot, majd elmagyarázom neki, hogy sajnálom de nincs nálam most erre 8000 forint ugyanis nem járkálok Nokiás dobozzal a zsebemben. Ezt nem kellett volna, kissé ideges voltam. Oda is lép az iroda sokat látott biztonsági őre és kéri, hogy nyugodjak meg. Most már teljesen nyugodt vagyok, nem lesz itt balhé, jónapot! Mikor jöjjek akkor vissza? Holnap. Rendben. Másnap megyek is szépen, befizetem a büntetést illedelmesen. A pénzt nem tudom honnan szedtem össze de tuti, hogy tartozom még pár embernek. Mindegy. Mi van még hátra? Pótdíj. Azt majd munkanapon tessék, holnap szombat. Fasza, akkor see you soon! Teperek is el gyorsan, hétfőn úgyis jöhetek vissza megint. Elszáll a hétvége, eljön a hétfő. Én meg megyek izgatottan, végre rendezem a számlát. Megint sor, egy nő balhézik, hogy neki nem szóltak az ellenőrök és úgy cakk-pakk mekkora köcsög a BKV. A biztonsági már nyugtatja, jót mosolygok. Én következem. Nyújtom a személyim, a pénzt, meg a csekket is. Az ügyintéző meg tolja vissza, maga már rendezte a tartozását, ezt már nem kell befizetni. Akkor nyaljátok meg a bal herém, szevasz! Sicc.

"Jónapot, jegyeket/bérleteket kérem felmutatni ellenőrzésre!"

Visszafelé látom amint egy szőke picsa beslisszol az ellenőrök között, azok meg néznek utána bambán. Az egyik még meg is jegyezte, hogy biztos azért nem kell bérletet vennie mert szőke. Én meg most jövök az Akácfából, szopjál le. Mit ér az én 8000 forintom? Nem az fogja kihúzni a BKV-t a szarból, meg a csődközeli állapotból. De nem érdekel. Már tisztességes útra léptem, nem fogok bliccelni többet. Ha krónikus bliccelő lennék akkor talán már rég levittek volna az Akácfa alatti bunkerbe ahol egy székhez kötözve, kipeckelt szemekkel kellett volna viselkedésformáló videókat néznem egész álló nap, miközben a háttérben halkan duruzsol a metró összetéveszthetetlen hangja. Amit viszont megtanultam bliccelő korszakomból az az, hogy az igazi bliccman sosem hagyja magát. Nem engedi, hogy holmi ellenőr leszállítsa, nem alkuszik meg. Inkább kimagyarázza magát valami emeletes nagy hülyeséggel.

A barátom kórházban van, hozzá sietek azért hagytam otthon.

Az anyám ikreket vár, hozzá sietek, meg a születendő testvéreimhez.

Valószínűleg lyukas a táskám és kiesett de most megyek és veszek újat.

Kollega, hát nem ismer meg?

Szóval a variációk tárháza kimeríthetetlen. Legrosszabb esetben inkább játsszuk meg az agyhalottat, vagy a full részeget és gagyogjunk oda valamit. Őőő...bérlet...az...őőő...hát...itt volt a...őőő. Tuti megunják egy idő után. Ha meg nem, akkor jöhet a Pont itt szállok le! duma és gyorsan leugrasz. Nemsoká úgyis jön a következő busz, azon meg nem valószínű, hogy megint lesz ellenőr. Nem olyanok ezek mint a Smith ügynökök. Az egyenruha + piros karszalag alatt is egy ember van. Csak épp néha olyanok mint a Predator. Elvegyülnek, észre sem vennéd őket ha nem húznák fel a karszalagot, egyúttal a bliccelő utasok agyát. Ez ilyen rejtőzködő szín. Bár újabban ugye rendfenntartó erőkkel járnak. És elég nehéz zsebbe rejteni 2-3 egyenruhás tagot, nem igaz?