Végre itt az enyhülés, jól indul ez a hét. A múlt héten tapasztalt 45-46 fokokat pedig sírja vissza az akinek két anyja van. Én már annak is örültem, hogy hazaértem abban a súlyos, fojtogató levegőben úszó forró nyári délutánon. Ezt az időt tényleg csak víz mellett lehet kibírni. És még ott sem teljes a felüdülés. Vasárnap ellátogattunk egy közelben lévő strandra. Szeretek úszni, tavaly hetente jártunk ki. Most csak azért mentünk, hogy legalább egy kis alapszínünk legyen. Természetesen leégtünk, annak rendje s módja szerint. De ez várható is volt. Csalóka a hűvös vízben fürdőzni, közben pedig az ember hajlamos elfeledkezni a magas UV-sugárzás veszélyeiről. Szar ügy. De legalább majd szépen bebarnul ez a most még vörös bőrfelület és akkor még jól is fog állni. Ha versenyszerűen űzném ezt a napozás dolgot, akkor pár hét múlva már olyan barna lennék, hogy nyugodtan mehetnék a munkaügyi központba, mint kisebbségben élő rajcsávó. Poén lenne. Egyébként pedig megfigyeltem én (oké, nem csak én hiszen ketten voltunk), hogy a strandokon rendre feltűnnek a fekete egyberészes fürdőruhába öltözött, igencsak molett idős hölgyemények (a fekete tényleg karcsúsít?) és persze a kerületi Stricik & Kurvák egylet legszebb példányai. Ezek olyan tipikusan irritáló egyének, akiknek IQ-szintje megegyezik a talpuk méretével. Persze hencegni, meg a tökéletesre kondizott testüket mutogatni, azt tudják. De semmi több. Jókat mosolygok/mosolygunk az ilyen párokon.
Valahogy nehéz kinézni belőlük azt, hogy a kapcsolatukban az ész is dominál és nem csak a testiség. Egyébként ennek az egyletnek a tagjai már az utcákat is ellepték. Félmeztelenül, vagy falatnyi kis sortokban. Teljesen mindegy, már messziről ki lehet szúrni őket. Persze mondhatnátok, hogy túl konzervatív vagyok de inkább sétáljatok egyet a 35 fokos melegben és nézzetek körül. Tizenhárom éves kislányok olyan szerelésben, amikre egy józsefvárosi örömlány hónapokig gyűjt? Meg ezek a nyikhaj kis emós gyógyegerek szál atlétában? Még ha lenne mire. De nincs. Egy nyári vihar a Dunába söpörné őket. Vicces ez az egész, kedves olvasók. Bár én úgy vettem észre, hogy az utóbbi időben egyre csak romlott a helyzet. Mármint társadalmilag. Nézzetek meg egy agymosott, Facebook függő fiatalt. Szerintem nem is képes önálló gondolkodásra. Ha nem lenne a tévé, meg az internet akkor teljesen elveszett lenne a világban. Persze ez nem az a blog, ahol ezekről kellene írnom. Az ilyen témákra ott van Bandi a hegyről kolléga blogja amely hamarosan indul. Majd ott folytatom eme kacifántos gondolatfolyamot. Mert írni mindig lehet valamiről. Még itt, a munkahelyemen is. Csak akarat kérdése. Szóval ez a hét enyhén indult. Még szerencse, akár maradhatna is ez az enyhe idő pár napig. Persze ha megint visszaköszönt a kánikula, akkor azért nézzetek majd ki a legközelebbi strandra. Ha másért nem is, legalább a szociológiai terepmunka végett. Keressétek a helyi Stricik & Kurvák egylet tagjait. Aztán röhögjetek a plasztik képükbe.
