Egyenlőre úgy tűnik, hogy igen. A múltkor felkerült a netre a MUSE együttes teaser videója az új album kapcsán (megjelenés szeptemberben). Holt átlagos, az új MUSE-ra jellemző klasszikus zenei nyitánnyal indult, majd átváltott széttorzított dubstep eresztésbe. Én, mint a zenekar egyik nagy rajongója pedig csak azt tudtam magamtól kérdezni: Ez most valami vicc volt? Szerencsére eddig úgy tűnik, hogy igen. Azóta már megjelent a londoni olimpiára szánt hivatalos daluk is (Survival) amely alátámasztja, hogy ugyanolyan hangkollázst kapunk majd a nemsokára érkező új albumon mint 2009-ben kaptunk a The Resistance érkeztével. Vagyis klasszikus zene keverve modern, elektronikával fűszerezett rockzenével. Pár napja épp rádiót hallgattunk és engem kicsit meglepett, hogy minden harmadik dal (ami nem évekkel ezelőtti, hanem friss mint a kenyér a sarki pékségben) erős dubstep elemeket vonultat fel. Nomeg tudjuk azt is, hogy mostanában futnak igazán az olyan előadók mint Skrillex akit például egyesek zseninek tartanak, mások meg utálják. Még nagyjából emlékszem a régi trendekre a zenében. A 2000-es évek hajnalán futott fel az elektronika. Sokban köszönhető volt ez a Radiohead zenekarnak, akik az OK Computer (1997) lemezükkel végleg beverték az utolsó szöget a britpop koporsójába és igen magasra emelték ama bizonyos lécet. Hiszen miért is ne lehetne fajsúlyos az elektronika egy eleve rockzenekarnak titulált banda esetében? Aztán 2004-től újra színtérre lépett a rock, bár inkább az indie rock ágazata. Franz Ferdinand, Editors, Bloc Party, Kasabian, Keane, Arctic Monkeys, Kaiser Chiefs, stb. Ezek közül a Kasabian már kacérkodott az elektronikával, aztán ezt az egyveleget később olyan zenekarok fedezték fel maguknak mint például a Klaxons, vagy éppen a Late Of The Pier. Lehet, hogy merész kijelentés de véleményem szerint 2009 az elektronika éve volt. Akkoriban majdnem minden egyes albumba bekúszott valamilyen szinten és mindenhol otthagyta lenyomatát. Remek példával is tudnék szolgálni: Editors zenekar, In This Light And On This Evening albuma. Mai napig az egyik legnagyobb kedvencem. Sutba vágták a gitárokat és a jéghideg szintetizátorok felé fordultak. Az eredmény magáért beszél, nem is csoda, hogy megjelent anno egy deluxe kiadás is amelyen pár B-oldalas felvétel is helyet kapott, ugyanis ezek is jók, sőt, némely még jobb is mint az albumon szereplő társaik. Példálózhatnék még de felesleges. 2012 jelenleg a dubstep feltörekvéséről szól amely lassan szövi bele magát egyes dalokba. Kíváncsi vagyok milyen évet fogunk zárni. Az őszi/téli időszakra pedig még kíváncsibb vagyok, ugyanis jópár általam preferált zenekarnak jelenik majd meg albuma akkor. Csak győzzem kivárni. És ha már dubstep:
