Év: 2013
Rendező: Zack Snyder (300, Watchmen, Álomháború)
Forgatókönyv: Christopher Nolan, David S. Goyer
Szereplők: Henry Cavill, Amy Adams, Russell Crowe, Michael Shannon
Vártam ezt a filmet. Nagyon is. Gyerekkoromban nagy Superman-rajongó voltam (persze csak Batman és Pókember mellett, efféle képregényekből még mindig akad vagy 3 cipősdoboznyi). A régi filmeket mind láttam. A 2006-os remake már nem tetszett annyira de akkoriban még futott a Smallville című tinisorozat Clark Kent gimis éveiről, úgyhogy azzal jól elvoltam. Így visszagondolva az a sorozat elég gáz volt, de mivel hozzátett a Superman-univerzumhoz, néztem minden szombat (vagy vasárnap?) délután. Emellett magam is kreáltam Superman-képregényeket bár ezek már biztosan nincsenek meg otthon. Aztán a Christopher Nolan -féle Sötét lovag-trilógia "megújító" erejű diadalmenete után folyton csak azt vártam hogy mikor érkezik már végre egy tisztességes Superman reboot. Szerencsére ezzel mások is így voltak úgyhogy beindult a gépezet és már csak idő kérdése volt hogy mikor landol a mozikban az Acélember. Nos...most landolt. Egyértelműen a nyári-szezon nagy kasszasikerének szánták és ez bizony be is jött a készítőknek, de lássuk inkább hogy milyen lett maga a film. Nem tartom magam hatalmas Superman-rajongónak de azért az alapoknál jóval többel vagyok tisztában, így igen nagy elvárásokkal ültem be a filmre a Corvin Moziban. Bíztam Zack Snyder és Christopher Nolan párosában (vagy inkább mondjuk úgy: profizmusában) de egy ilyen eposzt filmre vinni nem rutinmunka. Lementek a szar előzetesek (mondjuk a Matt Damon -féle Elysium jónak tűnt...), meg a buzi reklámok, majd elsötétült a terem, becsukták az ajtókat és kezdődött a film. Még az indokolatlanul beengedett kisgyerekek is elkussoltak.
Az első fél óra a Krypton bolygón játszódik. Aki megkérdezi mi az a Krypton, azzal megetetek 2 tál kryptonitot. Itt még Jor-El (Russell Crowe) hősködését láthatjuk amint megmenti a bolygó nagyra becsült kódexét és feleségével együtt útjára engedik a kisfiukat, Kal-El-t a Föld nevezetű bolygóra. Ám betoppan a morci Zod tábornok (Michael Shannon) is aki végtelenül dühös amiért Jor-El eltüntette a kódexet és ha már úgyis sorra öl le mindenkit a bolygón akkor miért pont ezeknek a mintaszülőknek kegyelmezne meg? Aztán persze bíróság elé állítják mégis, száműzik egy feketelyukba évezredekre, míg Kal-El szépen eléri a Földet és innen már tudjuk a sztorit: a Kent családnál köt ki, akik a Clark nevet adják neki és saját gyermekükként nevelik, ám a kis Clark előbb-utóbb felfedezi emberfeletti képességeit és ezért kénytelen különcként élni a társadalomban. A felnőtt Clark Kent (Henry Cavill) szabadidejében embereket ment meg de mindig ügyel arra hogy időben felszívódjon és ne nyomozzanak utána. Csakhogy Lois Lane (Amy Adams) mégis a nyomába ered, de eddigre már újra feltűnik a kiszabadult Zod tábornok is vérszomjas csapatával és meginváziózzák a Földet amiből az új Krypton-t akarják megteremteni. Ez csak nagyon dióhéjban a sztori, ennél jóval több dolgot érint a film de az nekem speciel tetszett hogy nem időztek túl sokat Clark gyerekkoránál mert egyrészt ezt már úgyis ismerjük a Smallville miatt, másrészt meg rém unalmas. A játékidő tele van feleslegesen betett és elnyújtott drámai részekkel amelyek nagyon durván megtörik az izgalmakat és az akciót. Például Clark embereket ment ki egy összedőlő, lángokban álló olajfúró-toronyból majd néhány snittel később már művészien beállított közeliket láthatunk gyerekjátékokról a fűben meg lengedező ruhákról a szélben. Ezt miért kellett? Egy filmdrámában rohadt hangsúlyos szerepük lett volna de nem egy akciófilmben! Az akció is inkább csak az utolsó 1 órában csúcsosodik ki a Superman vs. Zod tábornok emberei és a Superman vs. Zod tábornok (nameg a Zod tábornok emberei vs. katonaság, te jó ég, mekkora már az összevisszaság!) harcok folyamán. Viszont ezeknél abszolút jogosan keresgélhetjük a leesett állunkat a moziszékek között mert még 3D nélkül is ámulatba ejtő látványorgiát kapunk, óriási küzdelmekkel és fantasztikusan élőszerű CGI-vel. Csak kapkodtam a fejem hogy épp mi történik, lenyűgöző pusztítást prezentál a film az utolsó felében, kiváló adrenalin-bomba!
A látványra tehát nem lesz panasz. A szinkron is elfogadható. Akkor miért nem tudok lelkesedni mégsem annyira ezért a filmért? Nos, pont a már említett felesleges drámai részek miatt amiknél sokan már ásítoztak a teremben. Látszott hogy a készítők (és főleg Snyder) hatalmasat akartak markolni és ráhúzták ezt a drámai vonalat is a filmre, de ez szerintem full felesleges volt. Legalábbis nem ilyen mértékben. Túlcsordul az érzelgősség, Clark és az anyja kapcsolatát látva nem egyszer jutott eszembe a mozi félhomályában hogy valószínűleg Norman Bates is így viselkedett volna ha állatkitömős-hobbi helyett lettek volna szuperképességei. Emellett nagyon sok logikátlanság van a filmben de ezekre majd rájöttök magatok is ha megnézitek. Az apró kikacsintások az eredeti képregényre és egyebekre (például nem tudom a Wayne Enterprises logót ki vette észre a műholdon...) jópofák de önmagában a film a végére nagyon kifullad. Mire bedobták azt a hatalmas pusztítást és harcot a végén, én már feszengtem. Korrekt film lett az Acélember de felesleges volt beletenni ennyi drámázást. Látványmozinak abszolút megéri, a rajongóknak sem kell fanyalogniuk (emígy pedig én is mosollyal az arcomon távoztam a teremből) de közel sem lett olyan mély, olyan "megújító" erejű mint a Sötét lovag-trilógia. Folytatás biztosan érkezik (sőt, a Justice League összeeresztés sem kizárt) de Christopher Nolan zsenialitását ne keressétek ebben a filmben és Zack Snyder sem közelítette meg a Watchmen minőségét. Ennek ellenére az Acélember egyszer bőven bevállalható alkotás, ebben a nagy nyári melegben kifejezetten kellemes kikapcsolódás.
Értékelés: 10/7
