Kritikák, ajánlók, tesztek és gondolatébresztők tárháza

Focker Blog

Filmajánló: Man of Steel (Az Acélember)

2013. június 30. - -Britpopper-

człowiek ze stalo-plakat.jpg

Év: 2013

Rendező: Zack Snyder (300, Watchmen, Álomháború)

Forgatókönyv: Christopher Nolan, David S. Goyer

Szereplők: Henry Cavill,  Amy Adams, Russell Crowe, Michael Shannon

Vártam ezt a filmet. Nagyon is. Gyerekkoromban nagy Superman-rajongó voltam (persze csak Batman és Pókember mellett, efféle képregényekből még mindig akad vagy 3 cipősdoboznyi). A régi filmeket mind láttam. A 2006-os remake már nem tetszett annyira de akkoriban még futott a Smallville című tinisorozat Clark Kent gimis éveiről, úgyhogy azzal jól elvoltam. Így visszagondolva az a sorozat elég gáz volt, de mivel hozzátett a Superman-univerzumhoz, néztem minden szombat (vagy vasárnap?) délután. Emellett magam is kreáltam Superman-képregényeket bár ezek már biztosan nincsenek meg otthon. Aztán a Christopher Nolan -féle Sötét lovag-trilógia "megújító" erejű diadalmenete után folyton csak azt vártam hogy mikor érkezik már végre egy tisztességes Superman reboot. Szerencsére ezzel mások is így voltak úgyhogy beindult a gépezet és már csak idő kérdése volt hogy mikor landol a mozikban az Acélember. Nos...most landolt. Egyértelműen a nyári-szezon nagy kasszasikerének szánták és ez bizony be is jött a készítőknek, de lássuk inkább hogy milyen lett maga a film. Nem tartom magam hatalmas Superman-rajongónak de azért az alapoknál jóval többel vagyok tisztában, így igen nagy elvárásokkal ültem be a filmre a Corvin Moziban. Bíztam Zack Snyder és Christopher Nolan párosában (vagy inkább mondjuk úgy: profizmusában) de egy ilyen eposzt filmre vinni nem rutinmunka. Lementek a szar előzetesek (mondjuk a Matt Damon -féle Elysium jónak tűnt...), meg a buzi reklámok, majd elsötétült a terem, becsukták az ajtókat és kezdődött a film. Még az indokolatlanul beengedett kisgyerekek is elkussoltak.

O-Homem-de-Aco-18Abr2013.jpg

Az első fél óra a Krypton bolygón játszódik. Aki megkérdezi mi az a Krypton, azzal megetetek 2 tál kryptonitot. Itt még Jor-El (Russell Crowe) hősködését láthatjuk amint megmenti a bolygó nagyra becsült kódexét és feleségével együtt útjára engedik a kisfiukat, Kal-El-t a Föld nevezetű bolygóra. Ám betoppan a morci Zod tábornok (Michael Shannon) is aki végtelenül dühös amiért Jor-El eltüntette a kódexet és ha már úgyis sorra öl le mindenkit a bolygón akkor miért pont ezeknek a mintaszülőknek kegyelmezne meg? Aztán persze bíróság elé állítják mégis, száműzik egy feketelyukba évezredekre, míg Kal-El szépen eléri a Földet és innen már tudjuk a sztorit: a Kent családnál köt ki, akik a Clark nevet adják neki és saját gyermekükként nevelik, ám a kis Clark előbb-utóbb felfedezi emberfeletti képességeit és ezért kénytelen különcként élni a társadalomban. A felnőtt Clark Kent (Henry Cavill) szabadidejében embereket ment meg de mindig ügyel arra hogy időben felszívódjon és ne nyomozzanak utána. Csakhogy Lois Lane (Amy Adams) mégis a nyomába ered, de eddigre már újra feltűnik a kiszabadult Zod tábornok is vérszomjas csapatával és meginváziózzák a Földet amiből az új Krypton-t akarják megteremteni. Ez csak nagyon dióhéjban a sztori, ennél jóval több dolgot érint a film de az nekem speciel tetszett hogy nem időztek túl sokat Clark gyerekkoránál mert egyrészt ezt már úgyis ismerjük a Smallville miatt, másrészt meg rém unalmas. A játékidő tele van feleslegesen betett és elnyújtott drámai részekkel amelyek nagyon durván megtörik az izgalmakat és az akciót. Például Clark embereket ment ki egy összedőlő, lángokban álló olajfúró-toronyból majd néhány snittel később már művészien beállított közeliket láthatunk gyerekjátékokról a fűben meg lengedező ruhákról a szélben. Ezt miért kellett? Egy filmdrámában rohadt hangsúlyos szerepük lett volna de nem egy akciófilmben! Az akció is inkább csak az utolsó 1 órában csúcsosodik ki a Superman vs. Zod tábornok emberei és a Superman vs. Zod tábornok (nameg a Zod tábornok emberei vs. katonaság, te jó ég, mekkora már az összevisszaság!) harcok folyamán. Viszont ezeknél abszolút jogosan keresgélhetjük a leesett állunkat a moziszékek között mert még 3D nélkül is ámulatba ejtő látványorgiát kapunk, óriási küzdelmekkel és fantasztikusan élőszerű CGI-vel. Csak kapkodtam a fejem hogy épp mi történik, lenyűgöző pusztítást prezentál a film az utolsó felében, kiváló adrenalin-bomba!

Az-acelember.jpg

A látványra tehát nem lesz panasz. A szinkron is elfogadható. Akkor miért nem tudok lelkesedni mégsem annyira ezért a filmért? Nos, pont a már említett felesleges drámai részek miatt amiknél sokan már ásítoztak a teremben. Látszott hogy a készítők (és főleg Snyder) hatalmasat akartak markolni és ráhúzták ezt a drámai vonalat is a filmre, de ez szerintem full felesleges volt. Legalábbis nem ilyen mértékben. Túlcsordul az érzelgősség, Clark és az anyja kapcsolatát látva nem egyszer jutott eszembe a mozi félhomályában hogy valószínűleg Norman Bates is így viselkedett volna ha állatkitömős-hobbi helyett lettek volna szuperképességei. Emellett nagyon sok logikátlanság van a filmben de ezekre majd rájöttök magatok is ha megnézitek. Az apró kikacsintások az eredeti képregényre és egyebekre (például nem tudom a Wayne Enterprises logót ki vette észre a műholdon...) jópofák de önmagában a film a végére nagyon kifullad. Mire bedobták azt a hatalmas pusztítást és harcot a végén, én már feszengtem. Korrekt film lett az Acélember de felesleges volt beletenni ennyi drámázást. Látványmozinak abszolút megéri, a rajongóknak sem kell fanyalogniuk (emígy pedig én is mosollyal az arcomon távoztam a teremből) de közel sem lett olyan mély, olyan "megújító" erejű mint a Sötét lovag-trilógia. Folytatás biztosan érkezik (sőt, a Justice League összeeresztés sem kizárt) de Christopher Nolan zsenialitását ne keressétek ebben a filmben és Zack Snyder sem közelítette meg a Watchmen minőségét. Ennek ellenére az Acélember egyszer bőven bevállalható alkotás, ebben a nagy nyári melegben kifejezetten kellemes kikapcsolódás.

Értékelés: 10/7

A bejegyzés trackback címe:

https://focker.blog.hu/api/trackback/id/tr395384152

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fehérfarkas 2015.02.15. 22:44:22

Nekem az Acélember nagyon tetszik. Az egyik kedvenc filmem. De nem Superman film!
A drámai részek is tetszenek, mert beleillenek a relisztikus Superman koncepcióba. Viszont a realisztikus Szuperman nem Superman. Superman egy karakter, amely nemcsak az USA szimbólumává vált, hanem az egész világon az USÁ-tól Európán át Kínáig egy kulturális ikonná. A képregénybeli Superman, meg a Christopher Reeve által játszot Superman 1-2 filmekbeli. Az igazi szupehős.

Ez az Acélember egy ralisztikussá tett, vagyis a szuperhősi karakterétől megfosztott Superman. Ez inkább egy földönkivülis (=UFO-s) film, amelyben a jó földönkívüli kékruhás-piros köppenyes ruhát visel, míg a gonosz földönkívüliek sötét ruhát. Az a rész, amikor Zod tábornokék tudatják a Föld lakosságával, hogy nem vagyunk egyedül a világűrben, más intelligens lények is vannak rajtunk kívül az egy olyan cool jelenet, amely a legjobb UFO-s filmeket is megszégyeníti. Éppen ezért is annyira tetszik nekem az Acélember c. film.
Viszont megértem azokat is, akik pont emiatt csalódtak benne, mert nem egy szuperjó UFO-s filmet akartak látni, hanem valódi Superman filmre, valódi szuperhősös filmre vágytak.
(de most komolyan, egy földön kívüli lény életét bemutató, amelyben más földön kívüliekkel is meg kell küzdenie mégis hogyan máshogy lehetne realisztikusan megcsinálni, mint földönkívüls, vagyis UFO-s filmként?)

A drámai részek szerintem kellettek a filmbe, hogy bemutassák mennyire nem könnyű egy földönkívülinek beilleszkednie és elvegyülnie az emberek között a mássága miatt.
Christover Reeve féle Supermannak nem voltak lelki drámái, mert ő volt Superman, a szuperhős. De az Acélember csak egy Földre pottyant földönkívüli, aki egy kicsit más mint a földi emberek - ráadásul mire sikerülne lelkileg feldogoznia a másságát, akkor jönnek a földönkívüli társai, hogy az agyába döngöljék, hogy az emberek szemében ő mindig is más marad (nem a Conchita Wurst féle értelemben, hanem az etnikai-rasszista értelemben), és a mássága miatt mindig is félni és idegenkedni fognak tőle az emberek.
süti beállítások módosítása