Kritikák, ajánlók, tesztek és gondolatébresztők tárháza

Focker Blog

Franz Ferdinand – Right Thoughts, Right Words, Right Action

Táncosok a sötétben

2013. szeptember 06. - -Britpopper-

Franz_Ferdinand_-_Right_Thoughts_Right_Words_Right_Action-cover.jpg

Kiadás éve: 2013

Kiadó: Domino

Műfaj: Post-punk/Indie rock/Dance-punk

Ezt hallgasd meg: Evil Eye

 

A Franz Ferdinand az elmúlt évek során szinte mindent elért, amit csak egy profi indie zenekar kívánhat. Debütáló alkotásuk (a 2004-es Franz Ferdinand) még 2013-ban is azonnal ütő, briliáns poplemez. A 2. eresztés (a 2005-ös You Could Have It So Much Better) tisztességes iparosmunka, néhány egészen kiváló dallal, míg a 2009-es Tonight: Franz Ferdinand egy merészen kísérletezgetős, diszkós/elektronikus art-pop lemez lett. Miután a skót zenekar kipróbálta magát merőben új műfajokban is, kérdéses volt hogy mit tesznek le az asztalra legközelebb. Biztosra mentek, és a bevált séma alapján a múltból táplálkoztak és merítettek inspirációkat. Azonban a Right Thoughts, Right Words, Right Action nemcsak zenetörténetileg egy időutazás. A Franz Ferdinand a saját múltjában is tesz egy kirándulást. Az új album első fele ugyanis az első két lemez hangulatát idézi. Pörgős, azonnal táncba hívó popdalok sokasága. Könnyedek és izgalmasak. Utánuk viszont a Tonight -érát visszaidéző, lassabb, merengősebb, elszállósabb, pszichedelikus kabátba bújtatott szerzemények következnek. Nade ne szaladjunk máris ennyire előre, kezdjük az elején:

franz-ferdinand-2013.jpg

A nyitó Right Action konkrétan a debüt bohókás, felszabadultan vidám, csibészes hangulatát hozza. Instant sláger, remek választás volt legelőre pakolni. Azonban utána sem ül le a hangulat, hiszen az Evil Eye még jobban sikerült! Feszes, szexi dal, amely tempós groove-os alappal operál és gondolom csak azért nem lett belőle kislemez mert Alex Kapranos frontember többször is elismétli benne hogy "I don't believe in God, but I believe in this shit". Szintén a debüt hangulatát hozza, ahogyan az utána érkező, torzításokkal megfűszerezett Love Illumination (ennek annyira beteg videoklipje van hogy muszáj voltam beszúrni alulra...). Utána a Stand on the Horizon egy kicsit már kilóg a sorból. Tingli-tangli popdalnak indul de a végére már-már pszichedelikus elszállásba csap át. És ez szörnyen jót tesz neki, abszolút méltón prezentálja hogy a Franz Ferdinand még 2013-ban is egy merész, izgalmas zenekar akikben a versenytársak (Maximo Park, Kaiser Chiefs, Bloc Party, stb.) közül a legtöbb potenciál van. Utána a Fresh Strawberries már kissé unalomba fullad, még annak ellenére is hogy a szövege a halállal foglalkozik és ezzel éles kontrasztot állít az egyébként üde, "vidámkodós" indie-hangzásnak. Ezt követi a Bullet amely pedig már inkább a 2. album punk-os meneteléseit idézi vissza. Kifejezetten ügyes, nagyon tempós, vérbeli punk/rock szerzemény amelyre egész biztosan jókat lehet pogózni a koncerteken. És mire véget ér, le is zárhatjuk az első két lemez irányába tett múltba révedést. A Treason! Animals. már sokkal inkább idézi a Tonight szellemiségét, bár ennek ellenére is egy tökös rockdal. A The Universe Expanded egy szörnyen lassú, abszolút merengősre vett, egyúttal mind közül a leghosszabb (jelen esetben ez csupán 4 perc 34 másodperc, senki ne várjon 8 perc közeli szerzeményeket...) dal. Ezt követi az én személyes kedvencem, a Brief Encounters. A korábbi, szintikre kiélezett hangzást talán eme szerzemény prezentálja a legjobban. Régi B-kategóriás horror filmeket idéző szinti-futamok, melankólia, okos dalszöveg...nálam nagyon betalált már első hallgatásra is, mondhatni: megvett kilóra. Az album utolsó száma pedig a Francois Mitterand temetése ihlette Goodbye Lovers & Friends amely végjátéknak megfelelő, bár lehetett volna valamivel hosszabb is. Summa summarum, a Right Thoughts, Right Words, Right Action nálam hozta az elvárt szintet. Bár valamit nagyon elnéztem és teljesen váratlanul ért hogy megjelent az album (sokkal későbbre vártam...), abszolút pozitív csalódást jelentett számmora így Nyár végén, Ősz elején. Izgalmas, cseppet sem izzadság-szagú, és minden benne van amiért a Franz Ferdinand-ot imádni lehet. Az idei év egyik üde színfoltja, amelyet szívből ajánlok minden indie és pop/rock -rajongónak! Egyúttal kíváncsian várom hogy pár év múlva a Franz Ferdinand merre, milyen új műfajok felé kalandozik tovább.

Értékelés: 10/8

A bejegyzés trackback címe:

https://focker.blog.hu/api/trackback/id/tr575494552

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása