Az éles szeműek észrevehették már hogy egy új szerkesztő kolléga is ír cikkeket a blogra. Nos, ő nem más mint SoltBrain aki egyébként már régóta jóbarátom és alkotótársam. Eleddig két cikket köszönhettek neki, az egyik az A magyar nőideálok története a másik pedig az Én, a normális. Utóbbinak az a Szepesi Niki a főszereplője akinek első könyvébe ugyan magam is beleolvastam a múltkor a Libri-ben de még mindig nem tudom mire vélni hogy ekkora a népszerűsége. Amúgy azóta már a második könyve is megjelent, úgy látszik a szex mint témakör igen kelendő lett manapság olvasnivaló formájában is. Mivel SoltBrain és én ugyanannyi idősek vagyunk, az ízlésünk és a stílusunk is hasonló, sokszor nagyon egy rugóra jár az agyunk ami kifejezetten pozitív dolog szerintem. De egy szó mint száz, köszöntsétek őt sorainkban, bízom benne hogy minél jobb irományokkal lep majd meg benneteket! A másik fontos dolog pedig az hogy amellett hogy két újabb toplistán munkálkodom, erősen rákattantam a gótikus horrorokra. Aki eddig is olvasott már engem az bizonyára tisztában van vele hogy mennyire tisztelem H. P. Lovecraft munkásságát (erre talán a legjobb példa tőlem Az ajtó amit ő ihletett). Egyértelműen ő a gótikus horror szülőatyja és hozzá fogható hangulatteremtéssel azóta sem találkoztam egyetlen más írónál sem. Szóval ha valaki esetleg ismer jóféle kísértetházas/gótikus horror regényeket akkor az írjon mert már ki vagyok szomjazva az ilyesmire. Filmben ilyen a tavalyi év szerintem legjobbja, a Fekete ruhás nő volt, aminél örvendetes hogy lesz folytatása nemsokára. Ami viszont kevésbé örvendetes az az hogy ezt a kísértetházas témát eléggé kevesen használják ki (filmek terén is) pedig ezeket én speciel zabálnám kétpofára. Videojátékok terén sem különösebben jobb a helyzet mert mondjuk régen ott volt a Clive Barker's Unying avagy később a Call of Cthulhu: Dark Corners of the Earth de azóta alig-alig találkozni ilyen "klasszikus" tematikával operáló alkotásokkal. Mostanáig. Ugyanis feltűnt a színen egy roppant ígéretes kis cucc amely szörnyen puritán grafikával rendelkezik (ám így legalább minden gépen gond nélkül futtatható), másrészt böngészőből is lehet játszani (regisztráció után) és egyébként roppant mód hangulatos és jól eltalált atmoszférával bír. Ez pedig nem más mint a The Last Door amelyet elértek ITT. Mivel még én is csak épphogy belenyaltam a játékba (point n' click a stílusa mellesleg ami nálam nagy előny), sok mindent nem tudok még írni róla de legyen elég annyi hogy aki Lovecraft örökségét és kísérteties atmoszférát keres az bátran tegyen egy próbát a játékkal mert abszolút megéri. Átfogó teszt/kritika majd akkor lesz belőle ha végigtoltam. Addig lessétek meg az előzetesét, hátha a Ti érdeklődéseteket is felkelti:
Ne a csili-vili grafikát keressétek mert a grafika nem minden. Erre a legjobb példa lehetne nem egy kifejezetten indie videojáték amelyek az utóbbi időkben jelentek meg és maguk mögé utasítottak jópár AAA-kategóriás címet. Például Amnesia: The Dark Descent. Fényévekkel jobb túlélő-horror mint egy legújabb Resident Evil ahol már a zombiknak is AK-47 van a kezükben. Szóval nálam most a The Last Door pörög, nem a GTA V vagy az Assassin's Creed 4: Black Flag. Persze ezek is jó játékok (nem is kicsit) és játszhatnék éppenséggel ezekkel is ha nagyon akarnék de most csak és kizárólag a The Last Door hátborzongató és csavaros története köt le. Nem tudom, talán ez a tipikus esős/borongós őszi időjárás is közrejátszik benne. Ja, úgyhogy kritikára számítsatok nemsokára. A harmadik dolog pedig amit még meg szerettem volna említeni az az hogy elkezdtem az American Horror Story 3. évadát amely a Coven alcímet kapta. Mivel az előző két évadról szóló kritikám az Index jóvoltából az egyik legkeresettebb cikkem lett a blog eddigi történetében, biztosra vehetitek hogy a 3. évad is megkapja majd a maga kis elemzését ha eljön az ideje. Egyébként az American Horror Story kezd avanzsálódni nálam a leges-legjobb szériává, hihetetlen hogy akármilyen témához is nyúlnak, mindig beválik. Most például ez a boszorkányos téma szerepel a középpontban de ezt is annyira jól megcsinálták hogy már én is utánakerestem a híresebb boszorkányoknak/boszorkánypereknek a múltból. Szerencsére pont találtam itthon egy ezzel foglalkozó könyvet amit anno még a Hihetetlen! magazin nyereményjátékán nyertem. Szóval az American Horror Story: Coven mindenkinek erősen javallott sorozat ebben a szürke őszi/téli -átmenet időben. Mondandóm végére kaptok is tőlem egy képet róla, csak hogy aki még nem ismeri, az is tisztában legyen vele miféle elborult, szürreális ám mégis végtelenül zseniális sorozat ez. A kép címe lehetne: "Piknik az elátkozott erdőben".
