Eredeti cím: Edge of Tomorrow

Év: 2014

Műfaj: Sci-fi/akció

Főszereplők: Tom Cruise, Emily Blunt, Bill Paxton, Brandan Gleeson

Mindig is imádtam az elgondolkodtató filmeket. Részletkérdés, hogy a 100-szor is újranézős Donnie Darko, a Tökéletes trükk avagy a Memento vagy pedig a minimum egymás után kétszer megnézős Hold, avagy Forráskód állt a középpontban...nekem teljesen mindegy volt, engem az érdekelt, hogy mennyit lehet agyalni az adott film után a cselekményen, a mondanivalón, a történetbeli csavarokon, a filozófiai mondandóm meg egyéb ilyen "apróságok". Nekem a mai napig azért a Donnie Darko a kedvenc filmem mert akárhányszor újranézem, mindig találok benne valami új, addig fel nem fedezett apró részletet. Ahogy az ember egyre idősödik, úgy kerülnek egyre újabb és újabb megvilágításba az ilyen és ehhez hasonló filmek. Két példát említenék: gyerekkoromban nagyon odavoltam a Simpson család rajzfilmsorozatért, minden hétköznap este néztük a családdal az aktuális részt. Aztán Magyarországon egy idő után megszűnt a sorozat de sok évvel később újra elkezdték adni. Akkor lehettem úgy 17-18 éves és nosztalgiázásképp újra elkezdtem nézni. Hihetetlen, hogy mennyi addig fel nem fedezett mondanivalót, rejtett popkultúrális utalást és társadalomkritikus részleteket fedeztem fel benne. És ha megnézitek, pont ezért működnek annyira a mai animációs filmek is: mert gyerekekhez és felnőttekhez egyaránt szólnak. Aztán a másik – kicsit felnőtesebb – példám az Antikrisztus lenne. Ezt a Lars von Trier filmet mikor először láttam, azt mondtam rá, hogy egy "hatásvadász, undorító szar". Aztán tavaly újranéztem és bizony "érettebb", vagy inkább mondjuk úgy: "tanultabb" fejjel a film is más megvilágításba került nálam. Mind filozófiai, mind pszichológiai szempontból igencsak erős alkotás. A jelen tárgyalt Holnap határa azért ennyire nagy mélységekbe nem ereszkedik de szerencsére így is bőven több mint egy átlagos, agyzsibbasztó hollywood-i blockbuster vagy nyári popcorn-mozi. Szerencsére.

A történet szerint a Földet idegen lények szállják meg és csakhamar szinte mindenütt hatalmas pusztítást végeznek ám az emberek felveszik ellenük a harcot és egy hatalmas csata után győzelmet is aratnak. Ám korai még az öröm mert az idegenek újra támadni készülnek, ezért az emberiség még egy utolsó, mindent eldöntő csapásra készül ellenük a francia-partoknál. A film főszereplője, Cage (Tom Cruise) egyszerű média-marketinges aki a háborút csupán a képernyőkön keresztül látta korábban. Ezért is lesz annyira meglepő számára mikor felettese bejelenti, hogy szedje össze a cuccait mert a frontra küldik. Cage csakhamar a bázison, majd kicsivel később a J-raj kötelékében találja magát. Harcedzetlen, beszari újoncként még a fegyverét sem tudja kibiztosítani éppen ezért a partraszállást követően néhány percen belül annak rendje s módja szerint meg is hal. Igen ám, de abban a pillanatban újraéled a bázison, az inváziót megelőző napon. És minden kezdődik elölről. A beilleszkedés a J-raj kötelékébe, a felkészülés, másnap pedig a partraszállás megint. És bár Cage már tisztában van azzal, hogy mi fog történni, tapasztalatlansága a harcmezőn újfent a halálba sodorja. És aztán megint. És megint, és megint, és megint...egészen addig amíg rá nem jön, hogy miért kezdődik minden elölről a halálával és hogy mi a végső cél amelyet az ünnepelt katona, Rita Vrataski (Emily Blunt) segítségével kell véghezvinnie. Ám korántsem lesz egy sétagalopp.

Hiába lett a film összelopkodva innen-onnan (Ryan közlegény megmentése, Csillagközi invázió, Mátrix, Feledés, stb.) hogyhogy bitang jól meg lett valósítva benne minden amit csak ki akartak hozni belőle! A sztori zseniális, a folyamatos "újrakezdések" miatt pedig koránt sem válik unalmassá avagy vontatottá. Épp ellenkezőleg! Remek karakterfejlődést nézhetünk végig a Tom Cruise által megformált Cage-en aki nyámnyila marketingesből a végére harcedzett akciósztárrá avanzsálódik. Véleményem szerint Tom Cruise már évek óta nem volt ennyire jó, mint ebben a filmben! Társa pedig Emily Blunt lett aki hála az égnek, nem az a tipikus "nagycsöcsű hollywood-i sztárocska" hanem egy olyan kíváló színésznő aki a filmben teljesen hitelesen hozza a harcos amazont és kifejezetten jól működik közte és Cruise között a kémia. Ráadásul a Holnap határa mer poénos is lenni (pl. az eleinte folyton ügyetlenkedő Cage bénázásain mindig egy emberként röhögött fel a moziterem) és pont annyira hosszú amennyire kell lennie. Baromi látványosak a partraszállós, az idegen fajjal ádáz küzdelmet vívó jelenetek. Amint egymásnak feszülnek az idegenek és a robot mechákba bújt katonák...az ember álla leesik, de komolyan! Hatalmas látvány-orgia. Mindemellett viszont a történt leköt, a színészek lubickolnak a szerepeikben és a végére pont annyi kérdést hagy nyitva a film amiket a moziból kifelé jövet jól esik átbeszélgetni a haverokkal. Nem mondom, hogy kihagyhatatlan film lenne a Holnap határa de aki egy olyan filmre vágyik amely abszolút megéri a jegyárat és cserébe még remekül is szórakozhat rajta, az a jelenlegi blockbuster-felhozatalból EZT válassza...legalábbis amíg be nem fut az A majmok bolygója: Forradalom. Mert akkor aztán kő kövön nem marad! Addig viszont tökéletes választás lehet a Holnap határa. Főleg azok számára akik szeretnek elgondolkodni is egy filmen, nem csak a minél szemkápráztatóbb, 3D-re kihegyezett látványra rácsodálkozni. Szerencsére a Holnap határa mindkettőt zseniálisan hozza. "Live. Die. Repeat."

Értékelés: 10/9