Eredeti cím: Kvinden i buret
Év: 2013
Műfaj: Krimi/thriller/dráma
Főszereplők: Nikolaj Lie Kaas, Fares Fares, Sonja Richter
A skandináv bűnügyi filmeknek egészen különleges stílusuk van. Általában borzasztóan naturalisták. Szakadó esőben elkeseredetten kutatnak kiégett, lelkileg megtört nyomozók. Tisztára mintha csak a True Detective képsorait látnánk. De a skandináv filmek indították el ezt a műfajt és ezt nem szabad elfelejteni. Régebben ott volt mondjuk a Vérvonal, aztán az újkori reneszánszát a műfajnak a Tetovált lány (és annak folytatásai) hozta el. Az amerikai remake pedig csak még inkább ráirányította a figyelmet az eredetire, ezzel pedig közvetve a már említett skandináv bűnügyi filmek műfajára. A Nyomtalanul ha jól emlékszem, tavaly még a mozikban is ment (mondjuk a hazai nézőközönséget ismervén, képzelem mekkora sikerrel...). Egy zseniális thrillerrel állunk szemben. Mondhatni: eldugott gyöngyszemmel.
A történet elején megismerhetjük mogorva, magának való főszereplőnket. Ő Carl, a dán rendőrség egészen kiváló nyomozója. Azonban egy rosszul elsült rajtaütés során a lelkileg megtört férfit lefokozzák. Három hónapos kényszerpihenője után már nem kerülhet vissza a gyilkossági-osztályra. Helyette megkapja az úgynevezett "Q-ügyosztályt" amely a lezáratlan ügyeket tartalmazza. Feladata, hogy heti három ügyet zárjon le. Írja meg a papírmunkát minden egyes esetről, aztán jöhet a következő dosszié. Új társat is kap maga mellé. Ő Assad, a félig arab rendőrnyomozó, nem mellesleg Carl szöges ellentéte. Együtt vetik bele magukat az első titokzatos ügybe amelynek középpontjában egy öt évvel ezelőtt eltűnt – és vélhetően öngyilkosságot elkövetett – nő áll. Carl már a legelején érzi, hogy bűzlik az egész ügy és Assaddal vállvetve nekiállnak, hogy újabb és újabb bizonyítékokat találjanak, ezáltal mind közelebb kerüljenek a valódi igazsághoz. Én azt hiszem, hogy unalmas és vontatott lenne a film ha ezt az elsőre lerágott csontnak ható sztorit nem tálalná iszonyat hatásos módon. A mozaikdarabkák ugyanis úgy állnak össze előttünk is, ahogyan a nyomozópáros előtt. És bár párhuzamosan néha bepillantást nyerhetünk a múltban történt eseményekbe, a legtöbb kérdőjel csak szépen lassan kerül megválaszolásra. Mi történt az eltűnt nővel? Mi köze az egészhez értelmi fogyatékos testvérének? Kik állnak a háttérben? Szerencsére a Nyomtalanul a történet végére zseniálisan lerántja a leplet mindenről és mindenkiről. Nem fogom elárulni a sztori végét de legyen elég annyi, hogy bőven komplexebb mint azt elsőre gondolná róla az ember.
Aki kedveli a komor, sötét hangulatú krimiket, annak a Nyomtalanul kihagyhatatlan film! Nekem többször beugrottak közben olyan filmek mint például a már említett Tetovált lány, a Bíbor folyók, de még a Fűrész (!) is. Ez utóbbit majd csak azok fogják érteni akik már végignézték a filmet. A szereplők jók. Főleg Carl, a kiégett, depressziós, magába fordult nyomozó akit egyetlen egyszer nem lehet látni a film során mosolyogni (és hát más érzelmet kifejezni sem nagyon). Assad (aki egyébként már szerepelt a Zero Dark Thirty-ben is) vele ellentétben egy nagyon pozitív gondolkodású figura. És ugyan nem annyira erős a kapocs kettejük között mint a True Detective párosánál, de még így is bőven megállják a helyüket. Izgulunk értük és szorítunk nekik, főleg a film utolsó harmadában amikor is olyan feszültté válik a tempó, hogy az már szinte elviselhetetlen. A zene teljesen rendben van, kellőképp szomorkás és fagyos. A fényképezés és úgy cakk-pakk az operatőri munka pedig jól hozza az ilyen tipusú filmek velejáróit, azaz a komor, szürkés, "halott" látványvilágot amibe remekül illeszkedik a smaragdzöld bizonyos jeleneteknél. Összességében a Nyomtalanul egy igazán feszült és nyomasztó krimi/thriller amely egy nagyon ügyesen összerakott történetet mesél el, közel sem elcsépelt módon. A folytatás idén Ősszel (pontosabban október 30-án) érkezik a dán mozikba. És megmondom őszintén, én inkább ebből néznék meg évente egy-egy folytatást mint a Paranormal Activity -féle agyzsibbasztásból. Borús, esős, viharos időben pont aktuális hiszen csak hozzátesz a hangulathoz. Azonban semmiképp se álmosan/fáradtan kezdjetek hozzá mert a történetre nagyon oda kell figyelni, hogyha azt akarjátok, hogy a végére minden kikristályosodjon. Ha sokak szerint a szintén dán Jagten (Vadászat) volt a tavalyi év legjobb filmje akkor a Nyomtalanul mindenképp a tavalyi év legjobb krimije. És ez is dán, ugyebár. Hmm...tudhatnak valamit ezek a dánok. Úgy is mondhatnám: valami bűzlik Dániában. Kezdenek nagyon durván a felszínre törni. És jobbnál-jobb színészekkel ajándékozzák meg a világot (mint például az isteni Madds Mikkelsen). Igencsak várólistás lett nálam a Nyomtalanul következő része. Aztán majd Ősszel kiderül, hogy megérte-e várni rá.
Értékelés: 10/9
