Kritikák, ajánlók, tesztek és gondolatébresztők tárháza

Focker Blog

Kritika: A Galaxis őrzői

2014. augusztus 17. - -Britpopper-

guardians-of-the-galaxy-movie-poster1.jpg

Eredeti cím: Guardians of the Galaxy

Év: 2014

Műfaj: Sci-fi/akció/kaland

Főszereplők: Chris Pratt, Zoe Saldana, Dave Bautista, Vin Diesel, Bradley Cooper

 

"Csak egy újabb Marvel-flm...!" – sóhajtottam magam elé mikor kijött a Galaxis őrzői első előzetese. Tudni kell rólam, hogy én aztán egyáltalán nem vagyok oda a Marvel-filmekért. Képregényadaptációk közül is mindössze kettő fogott meg: az egyik a Sin City – a bűn városa, a másik pedig a Watchmen – az őrzők volt (igaz, utóbbi eléggé nagy kedvencem lett). De ezek nem is Marvel-filmek. Emlékszem, hogy mikor berobbant a mozikba a Vasember (2007-ben), mindenki el volt ájulva tőle. Aztán szépen jöttek is a folytatások, meg az egyéb ikonikus karakterek vászonra álmodásai és manapság már ott tartunk, hogy nem múlik el év legalább kettő, ebben az univerzumban játszódó filmtől. Én mindig is úgy voltam velük, hogy...hogy sehogy. Kicsit sem fogtak meg. De ez talán az én hibám, hisz sosem voltam akkora geek, hogy fanatikusan rajongjak ezekért a képregényekért és karakterekért. Én mindig is Pókember, Superman és Batman rajongó voltam. És mivel utóbbi kettő alapjáraton DC-karakter, egyedül a Pókember volt az egyetlen kapcsolódási pontom a Stan Lee által megteremtett Marvel-univerzumhoz. A Pókemberért viszont teljesen odáig voltam! Rengeteg képregényt halmoztam fel belőle gyerekkoromban. Tisztán emlékszem még, hogy amikor keresztanyámnál nyaraltam, már korán reggel, reggeli közben a képregényeket bújtam. Később aztán végérvényesen is Batman lett a kedvencem, az ő sötét, darkos, depresszív világa sokkal jobban vonzott mint Peter Parker mindennapjai. Superman iránti rajongásom meg egészen a Smallville című tévésorozatra korlátozódott (ami egyébként nem volt vészesen rossz sorozat...). Aztán 2002-ben Pókember kivetette hálóját a mozikra, természetes volt, hogy én is ott virultam a premieren. A 2004-es folytatás még jobban tetszett, de rá egy évre Christopher Nolan elhozta az újragondolt Batman-t és onnantól engem megvett kilóra. Nem is igazán foglalkoztam azzal, hogy közben milyen Marvel-karakterek futna be a mozikba. Sem Thor, sem Amerika kapitány, de még Vasember sem fogott meg annyira, hogy csak miattuk menjek el moziba. Egyedül a 2012-es Bosszúállók 3D volt az amit moziban néztem meg. Igaz, az sem saját ötlet volt. Elmentünk rá haverokkal mert mindenki mondta, hogy milyen epic fim. Aztán a végén én már konkrétan feszengtem, meg ki akartam jönni a vetítésről mert halálra untam magam. Lehet, hogy sokaknak a Bosszúállók az etalon de nekem semmiképp. Éppen ezért egy kicsit tartottam a Galaxis őrzőitől amelyet egyes kritikák előszeretettel hasonlítgattak a Bosszúállókhoz (de még a Csillagok háborújához is). Szombaton délután beültünk a moziba, popcorn és kóla a kézbe, aztán lámpák le és elindult a film.

GuardiansOfTheGalaxy.jpg

Hát basszus, ez a film valami egészen elképesztő módon szenzációs! Engem már rögtön a főcímnél megvett amikor a főszereplő pasas (Peter Quill, alias Űrlord) egy ősi barlangban kutat egy értékes gömb után, de mindezt popzenére. Bizony, felteszi a '88-ból maradt walkman-jét és elindít rajta egy régi popslágert amire aztán táncikálva felfedezi a barlangot. Hatalmas jelenet, rögvest megalapozza a hangulatot! Azt a fajta hangulatot amely nagyon sokat merít a humorból. De tényleg, kb. 2-3 percenként történik valami poénos a filmben és ennek én nagyon örültem. Végre nem erőltetett poénokat kapunk, hanem tényleg vicces jeleneteket és beszólásokat amik az előző filmekből nekem kifejezetten hiányoztak. A sztori egyébként nem túl bonyolult. Ugyebár adva van a főszereplő, Peter aki amolyan futurisztikus Indiana Jones -szerű kalandor/bandita/tolvaj. Mikor ellopja a már említett gömböt, a fél galaxis a nyomába ered. Többek között Mordály (egy fegyvermániás mosómedve) és Groot (egy beszélő fa) is. Bejön még a képbe Gamora is, a harcos (zöld) amazon, akinek szintén a gömbre fáj a foga. Nemsoká pedig találkoznak a Drax nevezetű kigyúrt állattal aki eleinte vonakodva bár, de a közös gonosz legyőzése érdekében végül csak hozzájuk szegődik. Összeáll tehát a kis csapat, a sztori pedig tovább bonyolódik a gömb körül. Már a film elején, az űrbörtönben (?) játszódó rész is szörnyen jó de furcsamód engem később a káoszba torkolló űrcsaták sem untattak a jobbra-balra szlalomozó űrhajókkal és színes lézerekkel...tiszta Csillagok háborúja feeling volt! Mindehhez pedig csak hozzátett a humor (azért mondjuk a kisgyerekek nem igazán értették, hogy miről beszél a nagy nőcsábász Quill mikor Gamora azt mondja neki, hogy a hajója mocskos és ő erre rákontrázik azzal, hogy nézzék csak meg UV-fényben...) és a régi popslágerek. Mikor a kis csapat bevonul a The Runaways "Cherry Bomb" című slágerére...áhh, libabőr! Epic jelenet! Szóval ja, dióhájban ennyit érdemes tudnotok a Galaxis őrzőiről. Kurvajó nyári popcorn-mozi, tele humorral, ütős poénokkal, vizuális orgazmussal, szerethető karakterekkel és nagyon erős soundtrackkel. Nekem ezek együttes összessége miatt lett a kedvenc Marvel-filmem, de azok is maximálisan jól fognak szórakozni rajta akik eddig még egyetlen Marvel-filmet sem láttak de mondjuk kedvelik a sci-fi műfajt (azért a film elég sok régi klasszikusra kacsint ki), vagy csak akarnak egy tökéletes popcorn-mozit a hétvégére. "Ch-ch-ch-ch-ch-ch-Cherry Bomb!"

Értékelés: 10/10

A bejegyzés trackback címe:

https://focker.blog.hu/api/trackback/id/tr366610573

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása