Kiadás éve: 2012
Kiadó: Megadó kiadó
Műfaj: Indie rock/Britpop
Ezt hallgasd meg: A réten
Annak idején hatalmas kedvencem volt a Heaven Street Seven. Félreértés ne essék, most is nagyon szeretem őket. Csak annyi új, friss hazai zenekar született az elmúlt években, hogy figyelmem inkább rájuk irányult. Ettől függetlenül továbbra is szeretettel fogadom Szűcs Krisztiánék újabb és újabb albumait. Emlékszem még, hogy régebben a "Tudom hogy szeretsz titokban" (2006) lemez mekkora kedvencem volt. Csak úgy mint később a "Jazz" (2008) amelyet épp pár hete vettem meg egy lemezboltban. Kellemes emlékeim fűződnek hozzá. Nem is gondolkodtam sokat mikor megláttam a boltban. A Felkeltem a reggelt elnevezésű album 2012 októberében jelent meg. Sajnos fizikai formátumban (értsd: CD) még mindmáig nincs meg de igyekszem majd beszerezni. Tudniillik a Heaven Street Seven szerintem máig legkiforrottabb és legérettebb munkájáról van szó, amely még új irányok felé is kacsintgat.
Az A mi lányaink nagyon klassz kis kezdése az albumnak. Igazán tempós, laza dalocska amelyben már felsejlik, hogy – amint Szűcs Krisztián azt több interjúban el is mondta – nagyobb szerepet kaptam a szintetizátorok és a különféle elektronikus zenei betétek mint eddig bármikor. A Nem elég tökéletes sláger, azért egy ilyenre már nagyon régóta vártak a rajongók. Klasszikus HS7 dal amelyet még 80 évesen is legalább ekkora lelkesedéssel fogok végighallgatni. Érdekesség, hogy Krisztián szerint maga a dal egyébként a 2-es villamoson fogant meg benne. A Gesztenyefák alatt leginkább a 30Y zenei stílusát idézi (mintha még a dalszöveg is kikacsintana Beck Zoliék szerzeményeire), mindazonáltal nekem tetszett akkor is és tetszik most is. Az A réten nagyon érdekes dal. Nyugodtan nevezhetjük "slágernek" hiszen még manapság is előszeretettel játssza az MR2 Petőfi Rádió, ugyanakkor nem az a tipikusan vidám és életigenlő dal. A Heaven Street Seven mindig is nagyon jól nyúlt a "depisebb" témákhoz dalszövegek terén (persze cseppet sem azonnal érthető és értelmezhető módban megírva) és talán ezért is működik annyira jól ez a dal. Nekem legalábbis nagy kedvencem. Ó, és ha már említettem a dalszövegeket... Nos, Szűcs Krisztián ebben számomra mindig is példakép volt. Lehet hogy első hallomásra egy-egy HS7 dal szövege keszekusza és értelmezhetetlen de pont ebben rejlik a bája: ki kell hámozni belőle a mondanivalót, a lényeget. A többértelműség pedig külön pluszt ad hozzá hiszen sokaknak mást jelenthet egy-egy sor a saját értelmezésükben. Ezt én speciel nagyon szeretem. Remek példa erre a soron következő A te meséd című szerzemény is. Hát, ez a dal instant az utóbbi évek egyik legjobb magyar nyelvű szerzeménye! Akkora telitalálat a refrénhez illesztett strófa ("Sose játssza senki el / Azt amit a fejembe' hallok / Ezer oldal teleírt kotta vallott aranyérmes kudarcot") hogy azt tanítani kellene! Zseniális. És a legjobb, hogy eddig egyetlen gyenge vagy akárcsak közepes minőségű dalt sem kaptunk. A Rengeteg bor vidám kis retró szintipop hangulatával prezentálja, hogy a HS7 akkor sem vall kudarcot ha sokkal inkább az előtérbe helyezik az elektronikát (amiben nagy szerepet játszott a billentyűs Takács "Jappán" Zoltán aki a lemez producere is volt). A Három bárány szintén szintipop, csak ezúttal már a "sötétebb" fajtából. Ettől függetlenül nem rossz, sőt! Jó hallani, hogy a HS7 ilyet is tud. A Faun is tovább vezet minket a szintetizátorok által uralt hangkollázsba, egyébként pedig kifejezetten lassú, merengős, nyugodt hangvétele van és nem mellesleg szerintem az album csúcspontja. A dalszövege is hihetetlenül találó, nyugodtan lehet azon morfondírozni, hogy mit is jelenthet. Aztán mielőtt belevesznénk a melankóliába, a Zselé felébreszt bennünket. Iszonyat pofás kis elektropop/rock szerzemény lett, nagyon szépen feltornázza a hangulatot! A 974 sem rossz, csak épp nekem annyira nem jött be. Biztos van akinek meg épp ez a kedvence. És az albumot az Úristen című, akusztikus gitárral kísért szerzemény zárja. Igazság szerint, egy akusztikus lezárással nem nagyon lehet mellélőni. Itt is remekül betölti szerepét. Hangulatos végjátékot kölcsönöz a teljes albumnak és így nincs hiányérzetünk a végén. Sőt, tulajdonképpen még többet is kapunk a pénzünkért (mert pár ezer forintot egy ilyen CD-ért bőven megéri kipengetni) hisz egyrészt a Heaven Street Seven egészen új oldalát ismerhetjük meg a kiadós elelktronikus mázzal borított dalok képében, másrészt összességében is ízig-vérig HS7 album lett a Felkeltem a reggelt amelyet joggal tehetnek oda a rajongók a polcra a többi kiadvány mellé. Én személy szerint kifejezetten ehhez a napsütéses őszi időhöz ajánlom eme dalcsokrot. Ebben az időben valahogy még inkább működik. Persze ez csak az én véleményem. Ergo: tessék beszerezni! ;)
Értékelés: 10/8
