A Paranormal Activity első része elindított egy lavinát. Újra divatba hozta a found footage műfajt. Temérdek film készült azóta ezzel a stílussal, legtöbbjük pont a már említett 2007-es klasszikust nyúlta olykor kevésbé szembetűnő, olykor pofátlan módon. Oren Peli a sorozatok felé vette az irányt - lásd: The River amit szerintem csak én egyedül néztem -, majd azóta olyan blődségekhez adta a nevét mint például az Ideglelés Csernobilban amely arra sem érdemes, hogy egyetlen mondatban írjak róla. Picsába, mégis sikerült. A Paranormal Activity név a második résszel egy kissé megkopott. Sokak szerint rossz ötlet volt folytatni az amúgy három befejezéssel is bíró első részt de szerintem a sztori kibontakozása miatt nem volt hülyeség. Már a második résszel is időrendben visszafelé haladtunk, a harmadik rész viszont egyenesen a '80-as évekbe repíti vissza a nézőt. Ekkor Katie és Kristi még gyerekek voltak, a paranormális tevékenységek pedig épphogy csak kezdtek kialakulni körülöttük. Nagyon sok kérdést megválaszolnak a készítők és ez nekem kifejezetten pozitív volt. A szülők szerepében tetszelgő színészek is egész jól játszanak, panaszra ilyen tekintetben nem lehet okunk. Az ijesztgetések is meglepően jól sikerültek. A '80-as években még nem volt digitális kamera meg egyéb finomság, ezért a családfő úgy oldja meg a ház bekamerázását, hogy ahová csak tud, letesz néhány batár VHS kamerát, a konyhában pedig szétszed egy ventilátort és arra erősít egy kisebb darabot. Voilá, kész is a pásztázó kamera! Ötletes. És ki is használják, kapunk egy elég hatásos jelenetet ezzel és egy lepedős alakkal kapcsolatban. Túl sok mindent nem akarok elárulni a sztoriról, persze az nem titok, hogy előbb-utóbb felütik a fejüket a kötelezően érkező, hátborzongató, megmagyarázhatatlan történések.

Eleinte csak finomabb, majd később egyre drasztikusabb jelenléttel. És nem arról van szó hogy a kísértet szolidan kiborogatja a müzlis tálat, hanem már konkrétan a lányok ágyait lebegteti nagy elánnal. Nekem kifejezetten tetszett a film fényképezése is, a retró hatás meglehetősen jól átjön. A lezárás pedig tényleg sok mindenre magyarázatot ad. Azon gondolkodtam amikor lefutott a stáblista, hogy meddig lehet még nyújtani ezt a szériát. Mert ha - követve az eddigi részek menetét - továbbra is visszafelé haladtak volna az időben akkor minimum egy '60-as évekbeli epizódot kellett volna kapnunk. Vagy még annál is régebbit. Nagy kár, hogy a negyedik rész már megint a jelenben játszódott. Talán a készítők maguk is féltek az időben visszafelé haladástól, ezért maradtak a jól bevált receptnél. Pedig a retró éra jót tett a szériának és a Paranormal Activity 3 kiemelkedik az előtte lévő epizódok közül. Nem csak azoknak ajánlom akik kedvelik a horror műfaját, hanem azoknak is akik szeretnének egy igazán jól összerakott found footage filmet látni, annak minden bájával együtt.