Még emlékszem, mennyire beharangozták ezt a játékot. Én is csak tátottam a számat az E3 videókat látva, álmodni sem mertem volna róla, hogy valaha is kaphatunk egy ennyire jól kinéző, ennyire valósághű open world játékot. Az Ubisoft Montreal valami olyasmit ígért, amit soha előtte nem láthattunk még videojátékban. Olyasmit, ami mellett még a GTA V is elismerően bólogatott volna. Aztán megjelent a Watch Dogs és az álmok szertefoszlottak. Sorra jöttek ki róla a nem épp dicsérő tesztek és kritikák, én pedig úgy voltam vele, hogy akkor inkább kihagyom. Esetleg várok vele egy leárazásig, de előrendelésben - ahogy eredetileg elterveztem - biztosan nem veszem meg. Akkoriban PC már nem volt a lakásomban, konzolból pedig csak a PS3. Mivel a játék arra is megjelent, sokáig foglalkoztatott, hogy megveszem rá és tolhatom végre. Aztán elnézegettem az összehasonlító videókat és azt kellett látnom, hogy az E3 videókon demózott látványvilágot biztosan nem PS3 konzolon fogom megtalálni. Így a vásárlási ötletet elvetettem, helyette inkább toltam az Alien Isolation-t meg a Far Cry 4-et és a Watch Dogs szépen a feledés homályába is merült nálam.

Aztán már PS4 birtokában elkezdtem nézegetni, hogy mely játékokra érdemes beruházni. Az általam leginkább érdekelteket egyből megvettem, de persze maradt még néhány nagyobb név, amik felett átsiklottam. Rájöttem viszont, hogy nem szabad mindig hinni az előzetes online és offline teszteknek, hiszen ezek többsége külföldi tesztek alapján születik, sokszor úgy, hogy a cikkíró még a végére sem ért a tesztelendő játéknak. Nos, nekem a Watch Dogs végigjátszására rengeteg időm volt, ezért úgy érzem, átfogóbb képet tudok adni a játékról, mint a neten fellelhető hazai tesztek kb. 80%-a. Ez nem beképzeltség, ezek tények. Az Assassin's Creed Unity is pont ugyanebben a cipőben jár. Róla is rengeteg negatív kritikát olvastam, viszont most hogy magam is játszhatom, egészen más fényben mutatkozik a játék. Ehhez persze sokat hozzá tett, hogy rengeteget javítottak rajta - immáron sokkal élvezhetőbb. És egy egészen korrekt Assassin's Creed játék kezd körvonalazódni előttem. De erről majd máskor, most a 2014-es Watch Dogs a főszereplő. Abban pedig Aiden Pearce a főszereplő: egy profi hacker, aki társaival piti bűnözőként éli mindennapjait és tehetős emberek online számláiról húznak le nem csekély összegeket. Ez az életmód egészen addig működik is, míg egy napon olyan célpontba botlanak, aki meg is tudja védeni az értékeit. Kinyomozzák ki is Aiden valójában, mindezek után pedig elkerülhetetlenné válik a tragédia: Aiden és unokahúga épp hazafelé kocsikáznak, mikor pár motoros üldözőbe veszi őket. Rálőnek a kocsira, mely felborul. Aiden túléli, de unokahúga meghal. Ezek után a gyásztól megkeseredett férfi bosszút forral és elhatározza, hogy leszámol azokkal, akik felültették őt.

Mondjuk úgy, hogy a sztori nem az erőssége a játéknak. Meglehetősen sablonos, klisékre épülő és hát igaz, ami igaz: Aiden sem a legkidolgozottabb karakter, akit az Ubisoft valaha alkotott. Mikor megismerkedünk a szénné tetovált Clarával és vele dolgozhatunk együtt bizonyos akciókon, az egész klassz lett, ad egy kis Mr. Robot hangulatot az egész cuccnak. A fő történeti szál szerintem megfelelően hosszú, kellően elnyújtott és kifejezetten izgalmas. A küldetések változatosak, akadnak benne igazán élvezetesek és kellőképp szívatósak is - utóbbiak főleg a játék vége felé. Játszóterünk itt Chicago, a lehetőségek városa. A várost behálózó ctOS rendszer - mellyel mindenkit szemmel tartanak - csak arra vár, hogy mobilunkkal felcsatlakozzunk rá haszonszerzés, menekülés, adathalászat, vagy bármi más céljából. A város él és lélegzik, a látványvilág pedig lenyűgözően aprólékos. Ősz van, az utcákat elsárgult falevelek borítják, a nap lágy fénnyel tör magának utat a kocogókkal és szerelmes párokkal teletűzdelt fás parkokban. Máskor pedig az eső ered el, tócsákba gyűlik a víz a járdaszegélyek mellett, amin a város neonfényei és az autók fényszórói visszaverődnek. A dinamikusan váltakozó időjárás valóban eszméletlen szép, főleg az esőnél tátottam a számat bőszen. A város mellesleg jól elkülöníthető kerületekre oszlik. Itt is megvan a belvárosi, felhőkarcolókkal és bevásárlóközpontokkal tarkított, nyüzsgő városrész, viszont ha egy kicsit tovább kocsikázunk, eljuthatunk ipartelepekre, gettókba, kertvárosi övezetbe, de ha kedvünk tartja, még vidékre is leutazhatunk, ahol igazán szép, őszi fákkal tűzdelt tájképet kapunk a nagyvárosi forgatag után. Látványban a Watch Dogs abszolút megállja a helyét.

Az okostelefonunkat előkapva az utcákon sétáló polgárokról tudhatunk meg privát - sokszor nagyon privát - információkat: milyen politikai nézeteket vall, szereti-e az állatokat, vagy kedvelt időtöltése-e a nők kínzása, meddő-e, mennyi az éves jövedelme, stb. Kedvencem a Cthulhu-hívő csaj volt a belvárosban. Néhány ember mobilját feltörve némi pénzt szipkázhatunk le a bankszámlájukról (ezeket kéken jelzi a rendszer), netán azzal is tisztában leszünk, hogy az illető hol tárol némi értéket a városban. Odakocsikázva új alkatrészekkel vagy más apróságokkal leszünk gazdagabbak. Jópofa, hogy az összes (!) lakosnak külön-külön személyazonosságot adtak, ismétlődő jellemzőkkel én nem találkoztam, pedig elég sok embert profiloztam végig. A hangulattal és a beleéléssel tehát nekem személy szerint nem volt problémám, a már említett Mr. Robot feeling végig belengte számomra az egész játékot és csak a tűzharcoknál tört meg egy kicsit. Szerencsére a Watch Dogs ezen a téren is jól teljesít, fegyverarzenálunk változatos, újabb mordályokat a halott ellenségektől, vagy a fegyverboltból szerezhetünk be, a lopakodás pedig parádésan jól lett megalkotva: fedezéktől fedezékig haladunk, kerülve az őrök tekintetét. Figyelemelterelésként közeli riasztókat hozhatunk működésben a biztonsági kamerák képét vizslatva, de felrobbanthatjuk a gránáttal rendelkező ellenfeleket, megcsörgethetjük telefonjaikat, netán elektromos kapcsolószekrényeket robbanthatunk fel, esetleg targoncák villáját leeresztve zúzhatjuk halálra az alatta tartózkodókat és így tovább. Minden egyes misszió több alternatívát is kínál, vérmérséklettől függ, hogy ki melyiket preferálja - én a lopakodásra szavazok.

Néha mondjuk a játék rákényszerít a lövöldözésre, de ha okosan csináljuk és fedezékben maradva ritkítjuk az ellenfeleket, akkor ezzel sem lehet gondunk. A rendőrség elöli menekülésekkel már annál inkább. A város reagál a cselekedeteinkre, de csak finoman. Nem úszhatjuk meg büntetlenül, ha halálra gázolunk egy ártatlant, csőre töltött fegyverrel rohangálunk az utcákon, vagy kirángattunk valakit a kocsijából. A szemtanúk azonnal tárcsázzák a rendőrséget, amellett, hogy a hírnevünk is negatív irányba mozdul el. És ha érkezik a yard, akkor ott kő kövön nem marad. A Watch Dogs legidegesítőbb elemének a rendőrség elöli menekülést találtam, a rend éber őrei mintha a Carmageddon egyik részéből érkeztek volna: beléd rohannak, fellöknek, ha gyalog vagy áthajtanak rajtad, a körülöttük lévő civileket teljesen figyelmen kívül hagyva csak arra bazíroznak, hogy téged leszoríthassanak az útról és agyonlőhessenek. A vezetés egyébként dettó nem a játék legerősebb pontja. A kocsik fizikája baromi érdekesen lett megalkotva, egy izomautót még csak-csak el tudok vezetni szabályosan, de egy tuning járgányba beszállva nincs az a kereszteződés, amint át tudnék haladni úgy, hogy ne sodorjak el minimum egy stop táblát (rosszabb esetben egy gyalogost), a belső nézet pedig egyszerűen botrányosan csúnya. Változatos zenei repertoár (többek között Daft Punk, Kid Cudi, Nas, Rise Against, Smashing Pumpkins, Weezer, Ministry) szól az autórádióból, amiket időnként az korábbi misszióinkról szóló eltusolt, kiszínezett hírek szakítanak meg. A multiplayer szépen bele lett építve a single kampány mellé, szerves részét képezi annak. Random módra dobálja be nekünk a lehetőségeket, hogy hackeljünk meg másik, valódi játékosokat - csak rajtunk áll, vállaljuk-e ezeket. Okostelefonunkból is elérhető ez az opció, ha éppen valódi játékosok elleni kihívásra vágynánk. Ajándékokat is helyezhetünk el a többi delikvensnek Chicago főbb nevezetességeihez ellátogatva, adhatunk pénzt, lőszert, alkatrészeket is pusztán jófejségből - ez is egy klassz tulajdonsága a játéknak.

Összességében szerintem a Watch Dogs egy abszolút élvezhető, klassz kis sandbox játék lett, kellően változatos missziókkal. Nyilván nem kell tőle GTA V szintet várni - főbb karakterek és forgatókönyv szempontjából sajnos egy ligában sem indulhatnának - de élvezetes, a hackelés jópofa (bár a végére már inkább rutinná válik), a látvány pedig pazar. Nem vagyok szakújságíró, gamer szemmel állok neki minden egyes videojátéknak, így pont magasról teszek rá, hogy 1080p-ben 30 avagy 60 fps mellett fut-e az adott játék, ha baromi jól szórakozom közben. Aiden Pearce személyes drámája biztosan nem fog bevonulni a videojátékok történelemkönyvébe, viszont megfelelő kikapcsolódást nyújthat mindazok számára, akiknek egy picit is felkeltette az érdeklődését a Watch Dogs. Főleg, hogy manapság már potom pár ezer forintért beszerezhető a magyar feliratos változat - a honosítás pedig kimagaslóan remek munka lett. Aiden bosszúhadjáratának végén, a stáblista alatt láthatjuk, amint bejelentik a ctOS 2.0 rendszert és most már azt is tudjuk, hogy a Watch Dogs 2 a borús Chicago helyett a napfényes San Franciscoba helyezte a fő cselekményt, és az itt már belógatott DedSec hacker csoportot állította reflektorfénybe. Mindenképp beszerzem magam is a 2. részt hamarosan, mert a Watch Dogs jelen tárgyalt 1. részében pozitívan csalódtam. Örülök neki, hogy anno nem vettem meg PS3 konzolra, hiszen a látvány tényleg ütős és sokkal de sokkal szebb lett PS4-en, a játékélmény pedig - az apróbb negatívumokat leszámítva, mint például a vezetés - számomra elvitte a hátán a programot. Azt figyeltem meg, hogy manapság már divat lett szidni az Ubisoft játékait és legtöbbször mindezt olyanok teszik, akik adott esetben végig sem játszották egyetlen játékukat sem. A Watch Dogs is ebbe a kategóriába tartozik, olvastam sok kommentet és rengeteg szidalmazás a GTA V-el állította szembe Aiden kalandját, illetve kikérték maguknak, hogy a játék nem úgy fest, ahogyan azt az E3 videókon prezentálták. És akkor mi van? Ezt leszámítva egy szuper játék, mely látványvilágában simán kihoz egy egált a Grand Theft Auto V-tel is. Nekem elnyerte a tetszésem, jöhet a 2. rész, de előtte még a szintén sokat szidott Assassin's Creed Unity - kíváncsi leszek.

Értékelés: 8/10

+ UPDATE

Azóta beszereztem a Limited Edition-t, nagyon pofásan néz ki: