Ez az a film, amit már tűkön ülve vártam. Amiről minden kijött infót elolvastam, és több tucatnyiszor megnéztem az előzeteseit. Aztán befutott végre...és nem tudtam megnézni. Dolgoztam, mint az állat, végig egy egész hetet, a filmet pedig már szinte minden ismerősöm látta, mire odáig jutottam, hogy otthon, fülhallgatóval (naná!), este nekikezdhessek. És oda, meg vissza voltam az örömtől.
Az Upgrade az a film, ami a John Wick lenne futurisztikus környezetbe helyezve. A nem túl távoli jövőben járunk. Grey (Logan Marshall-Green) boldogan él feleségével, mikor is egy napon a nőt a nyílt utcán megölik, Grey-t pedig egyetlen lövéssel örökre mozgásképtelenné teszik. Vagy mégsem? Tudós barátja felajánl neki egy testbe építhető mikrochip-et, mely a STEM névre hallgat, és tulajdonképpen az új élet reményét hordozza magában Grey számára, aki segítségével újra képes lehet járni. Belemegy az operációba, viszont mint később kiderül, a STEM nem csak a mozgását adja vissza, hanem emberfeletti képességekkel is felruházza, melyek keretében tökéletes gyilkológéppé alakítja a férfit. Grey pedig ezek után elindul felkeresni felesége gyilkosait, és senkit sem kímél, aki az útjába áll.
Az Upgrade az a Leigh Whannell rendező új filmje, aki James Wan mellett az első Fűrész filmmel vált híressé, később pedig forgatókönyíróként (és szereplőként is) például az Insidious filmeken dolgozott (ha emlékezetem nem csal, a 3. részt már rendezte is), de olyan átütő sikert, mint Wan a Démonok közöttel, nem sikerült összehoznia. Az Upgrade sem lesz annyira elterjedt film, mint Wan mozikban befosatós alkotásai, azonban saját kategóriáján belül, és mondjuk a B-filmes zsánert tekintve, ez a film már most klasszikus.
A képi világ gyönyörű, remekül illenek a lepusztult jövő létképébe a neonfényekkel borított helyszínek, a füstös kocsmák, nyomortelepi lakótömbök, vagy épp Grey luxus-lakása. És ha már Grey, ki kell emelnem Logan Marshall-Green játékát, aki személyes kedvencem a Quarry (Préda) című sorozat óta, és itt sem hoz szégyent. Kegyetlen jól játszik, érdemes megfigyelni az arcát, mikor STEM először veszi át az irányítást teste felett egy csetepaté során, hiszen maga Grey is elcsodálkozik azon, mi mindenre képes. Itt jegyezném meg, hogy Whannell nem hazudtolja meg magát, az összecsapások véresek és a film nem finomkodik, ha brutalitásról van szó. Mindezek mellé pedig tegyük még oda a zenét is, ami tökéletesen hozza a stílustól elvárt szintet, Jed Palmer remek munkát végzett. Nálam önmagában is hallgatható lett.
Az Upgrade eddig 2018 meglepetésfilmje. Ugyan számítottam rá, hogy jó lesz, de arra nem, hogy instant klasszikussá válik majd szememben. Whannell pedig a kissé gyenge Insidious 3 után akkorát lépett előre, hogy nem lepne meg, ha hamarosan valami komolyabb projektet is a kezébe adnának, ahogy kollégájának például az Aquaman-t (fun fact, hogy ebben amúgy Whannell is mellékszerepel). Engem nagyon elkapott az Upgrade, régen láttam már ennyire tökös, brutális, remekül megkoreografált akcióthrillert, amiben ráadásul az egyik legnagyobb kedvenc színészem a főszereplő és még a lezárása is ad egy jókora gyomrost a nézőnek.
Értékelés: 90%
Nem érdemes kihagyni