A valóságban is létező - és a világ hét legijesztőbb helye közé beválogatott - dél-koreai Gonjiam Elmegyógyintézetben a '90-es évek végén egyre több rejtélyes haláleset és eltűnés történt, bezárása után pedig az enyészetté lett épületet évről-évre keresik fel vállalkozó kedvű szellemvadászok, hogy felvételeket rögzíthessenek az elhagyatott, lepusztult folyosókon.

A film egy ilyen csapat történetét követi végig, akik betörnek az intézménybe, és élőben streamelve rögzítik a látottakat, a minél nagyobb nézettség reményében. Az eleinte túljátszott, nézettséghajhász viselkedésüket azonban hamar pánik és rettegés váltja fel, mikor valóban paranormális jelenségek kezdenek történni körülöttük, az Elmegyógyintézetből pedig nincs kiút. Alapvetően ez a film a Grave Encounters mintáját követi, csak sokkal kidolgozottabb. Itt is adott egy szellemvadász csapat, akik felszerelnek kamerákat az épületben, de persze mindegyikőjük kézikamerával is veszi az eseményeket. A found footage jelleg jobban működik, pláne a 2018-ban elengedhetetlen technikai vívmányok (drón, GoPro, VR-kamera, POV-kamera) szerepeltetésével. Nagyon tetszett, hogy a film lassan építkezik, épp elég időt hagy a hangulatkeltésre, de amikor ijesztgetni kell, akkor nagyon odateszi magát. Persze főként jumpscare-ijesztésekkel operál, de ezek legalább kreatívak, hatásosak és pont jól vannak időzítve. A film vége pedig tökéletes, ennél jobban nem is lehetett volna lezárni a sztorit, hisz a befejezés az egész legendának megadja a kellő tiszteletet.