A The Blair Witch Project (Ideglelés) film a maga idejében (1999 végén) egyedülálló és valóban iszonyatosan félelmetes volt, az ál-dokumentum (found footage) stílusával pedig nagyon sok emberrel elhitette hogy amit a filmen láttak, az valóban megtörtént. A film folytatása 2000-ben egyértelműsítette, hogy az egész csak fikció volt (ennek ellenére sokan utaztak el a filmben található erdőbe a boszorkányt megkeresni és sajnos tényleg voltak olyanok, akik végérvényesen eltűntek mindörökre), de az ''addig üsd a vasat amíg meleg'' -alapon rögvest három videojáték is érkezett a témához kapcsolódóan.
A minimalista borító kifejezetten igényes lett
A 2000-es évek elején járunk. Olyan videojátékok tartanak lázban, mint a GTA III, vagy a Mafia, amikor egy osztálytársam a kezembe nyomja az Ideglelés DVD-változatát. Még aznap késő délután megnézem, és utána napokig (talán hetekig) csak nagyon nehezen tudok elaludni. Óriási hatást gyakorolt rám a film és a mai napig igazi klasszikusként tekintek rá. Tiniként persze nem tudtam ellenállni az 576-ban 1990 forintért kínált (EVM!-kiadás!) három Blair Witch játéknak sem. Egy kis nyafogás után sikerült meggyőznöm a szüleimet, hogy ha jó leszek akkor havonta megkaphatok egyet, szépen sorban. Azt viszont gondolni sem mertem volna, hogy az első rész ennyire durva, beteg, gyomorforgató és elvont lesz.
Hazavittem, kibontottam, az útmutatót félrehajítottam. CD be a meghajtóba, installálás. Közben végig különféle ijesztő képek futottak a töltőképernyőn, gondoltam is, hogy ebből csakis valami jó sülhet majd ki! A kötelező directx telepítés után (ami akkoriban majdnem mindennapos volt) végre rátenyerelhettem a játék ikonjára és a képernyő elsötétült. A felugráló logók után a főmenüben találtam magam ami elég puritán lett, ugyanakkor tekintélyt parancsoló is egyben. Előre vetítette, hogy a játékban nem a minél jobb grafikára mentek rá a készítők, hanem a hangulatra. Élelmes gyerek vagyok, a játékhoz tartozó magyarosítást már napokkal előbb leszedtem a hivatalos honlapról és még a telepítés után gyorsan fel is tettem, úgyhogy a történet megértésével nem volt különösebb problémám.
A Brody-család számára is kijutott a tragédiákból
1941-ben járunk, a Spookhouse HQ épületében (ez a fejlesztők korábbi játékából, a Nocturne-ből lehet ismerős). A hölgy akit irányítunk, Elspeth "Doc" Holliday a csoport legkiválóbb, legígéretesebb tagja. Ez a pálya tulajdonképpen még csak a tutorial. Bevezet minket az irányításba, a harcba, úgy cakk-pakk a kezelésbe. A játék erősen hajaz a Resident Evil-re és a Dino Crisis-ra, azaz itt is a billentyűzettel mozgunk és az egérrel célzunk/lövünk/kapcsolgatunk különféle dolgokat, rögzített kameraállásokból. Szóval Elspeth "Doc" Holliday a tréning után a parancsnokságra megy ahol ismertetik vele a feladatát: Burkittsville-be kell utaznia (ami valahol az Isten háta mögött leledzik, naná) és fényt kell derítenie néhány paranormális tevékenység valódi okára.
- Jó napot! A Zsozeatya energiaitalát itt lehet kapni?
Mivel zombikkal már a tutorial-ban is találkozhatunk és ezeket teljesen hétköznapi módon kezeli a parancsnokság, nem az lesz a meglepetés Burkittsville-ben sem, hogy néhány kósza élőhalott járja a közeli erdőt. Kicsit bonyolultabb a sztori. Volt ugyanis egy pasas, Rustin Parr (innen a cím) aki '40-ben elrabolt hét gyereket, majd azokat az erdő közepén álló házába vitte. Ott a pincében megkínozta, majd megölte majdnem mindet. Egyetlen gyerek úszta meg élve, ő az eset után teljesen bekattant (ami mondjuk nem is csoda). Parr-t elfogták miután a gyilkosságok végeztével bement a városba és ott betért az első boltba, majd azt mondta az eladónak: ''Végre befejeztem''. Mindez egyébként az Ideglelés filmbe is bekerült, igaz, ott csak kitérnek rá, ahogy a városka többi legendájára is. Főszereplőnkkel fel kell göngyölítenünk az ügyet, magyarázatokat keresni a véres gyilkosságokra és beszélni a zárkózott lakossággal. Szóval elsősorban nyomoznunk kellene, de ha valaki meghallja a Blair Witch nevet akkor szerintem egyből egy hatalmas, félelmetes erdő ugrik be neki. És így is van, utunk elég hamar elvezet minket az erdőbe ahol aztán már senki sem hallja ha sikoltunk.
A helyi rendőrfőnök kirobbanó formában van
Szép lassan indul be a sztori. Eleinte még csak Burkittsville városkában kavarhatunk, kérdezősködhetünk, beszélgethetünk a néppel (a legtöbb ember nagyon furcsa, érezhetően rettegnek). Aztán egy rémálom alkalmával már lövöldözhetünk egy kicsit a zombivá mutálódott lakosokra (ez csak álom, ne feledjük!), majd ahogy egyre előrébb jut a nyomozás, nekünk úgy csökken egyre kisebbre és kisebbre az esélyünk arra, hogy elkerülhetjük a félelmetes erdőt. Végül a játék felénél végre elindulhatunk felé, egy kis ösvényen keresztül. Az igazi rémálom pedig innen kezdődik. Az egész erdő roppant nyomasztóra sikeredett: Szürke, fagyott, őszi táj - halott az egész. A különféle rettenetek pedig a legváratlanabb helyekről képesek a nyakunkba ugrani. Persze a csúcspont egyértelműen Rustin Parr háza: véres kéznyomok a falakon, megszáradt vérfoltok a padlón, a gyerekek kísértetei olykor-olykor elsuhannak mellettünk és édesen nevetgélnek miközben mi bejárhatjuk az egész házat a felső szinttől kezdve, egészen a pincéig, ahol...na, inkább nem írok semmit, nehogy lelőjem a poént! A filmből már pontosan tudhatjátok, hogy a pince rejti az igazi borzalmakat. A grafika nem olyan eget rengető, de mindenképpen stílusos. Illik a nyomasztó, szürke színvilág ehhez a rejtélyes történethez. A hangok pedig kellőképpen félelmetesek. Volt egy rész, amikor a sötét fürdőszobába kellett menni és felkapcsolni a villanyt, majd hirtelen valamit megnevezhetetlen lény ugrott ki a kádból és rohant el mellettünk - na ott kaptam majdnem szívrohamot! A sztori elég érdekes befejezést kapott, ám mindenképpen hozzá kell venni a másik két részt is, hogy teljes legyen az összkép - ezekről legközelebb fogok írni.
Ezt a kunyhót sem a turistáknak találták ki!
A Blair Witch Volume I: Rustin Parr egyértelműen legerősebb pontja az atmoszféra. Már maga a kis városka is meglehetősen komor és nyomasztó képet fest, de erre még jó néhány lapáttal rátesz a kísérteties erdő is, ahol ugyan nem lehet annyit portyázni, mint a The Path esetében de azért a térképünk és a lézer-célzókával ellátott pisztolyunk bőven elkellhet. Rusnya dögök lakják ugyanis az erdőt: a faágakból összetákolt, megelevenedő lények még annyira nem is hozzák a parát a játékosra, de a már jócskán bomlásnak indult zombik viszont annál inkább! Amúgy meg, amikor én elkezdtem játszani ezzel a játékkal, akkor elsősorban nyomozni akartam. Kideríteni hogy mi történhetett pontosan a kisvárosban. Nagyon jól elnyomozgattam, olvasgattam a feljegyzéseket meg beszélgettem a városka lakóival egészen addig amíg a főhősnő el nem kezdett rémeket látni álmában. Innentől lépett be az akció, és persze a horror. Anno a GameStarban a Silent Hill 2-vel vetették össze a játékot, és teljesen jogos az összehasonlítás: a Rustin Parr para-faktorban simán lenyomja a Konami klasszikusát.
A végjáték helyszíne: az öreg Parr-ház
A grafika nem annyira nagy szám, sőt, helyenként kifejezetten ronda (főként a pixeles árnyékoknál). De ez nálam egyáltalán nem vont le az élményből. Hangulatos volt a hideg, őszi tájban mászkálni. Főként az ijesztő erdő nyomott sokat a latba: nagyon-nagyon parás volt teljesen egyedül kavarni ott, ráadásul nem egyszer úgy el is tévedtem, hogy percekig csak tanulmányoztam a térképet, hogy akkor most merre is tovább? Aki bírja a korai Resident Evil, Silent Hill és Dino Crisis -féle izometrikus kamerakezeléssel operáló túlélő-horror játékokat, és nem retten vissza egy kis nyomozgatástól sem, az egész nyugodtan próbálja csak ki ezt a részt. Mivel nekem CD-n van meg, próbáltam keresni a legnagyobb online boltok kínálatában, de semmi. Annyira retró már ez a cucc, hogy teljesen ingyenesen letölthető INNEN, és utána már csak a Win10-et kell rábírni a futtatására. Elsősorban azoknak ajánlom, akik hozzám hasonlóan a mai napig szeretik az Ideglelés című filmet, és csalódtak a 2019-es Blair Witch játékban. Ott a PTSD-től kezdve a mitológia meggyalázásán át mindent előhúztak a kalapból, de itt még tényleg a nyomozásra, a megfelelően félelmetes hangulatra és a film által kialakított legenda bővítésére szorítkoztak a fejlesztők. Az eredmény pedig minden idők egyik legjobb horrorjátéka lett, ami játékmenetében a mai napig megállja a helyét.
A Koporsó-szikla legendájával folytatom!
