Maria (Susanne Jensen) egy gyógyulófélben lévő alkoholista, aki visszamaradott fiával, Johannesszel (Franz Rogowski) kettesben élnek távol a civilizációtól, valahol a hóval és köddel borított Alpokban. Maria megannyi csalódás és egykori vétek után a valláshoz fordult, és fiát is ennek szellemében neveli. Az egyszerű közös esti imádkozások helyett azonban náluk a különféle rituálék és hosszú beszélgetések a Jóról és a Gonoszról mindennaposak. Sajnos a házuk pont egy sífelvonó-építés útjában áll, ezért Maria napi szinten kap telefont, hogy mennyiért adná el a telket, de a ő nem hajlandó kötélnek állni. Ennek később súlyos következményei lesznek, ugyanis eleinte csak drónok jelennek meg felettük, majd az építési vállalkozó egyre agresszívebb módszerekkel érvényesíti akaratát. Johannes számára egyértelművé válik, hogy maga a patás Ördög jött el.

Alapvetően ez egy nagyon nyomasztó film.Az izolált környezet, és a vallási fanatizmus csak rátesz pár lapáttal, de Johannes visszamaradottsága okán mindenre gyermeki lelkesedéssel csodálkozik rá, és nem csupán anyjával való, felettébb "furcsa" kapcsolatával kell megbirkóznia, hanem ébredező szexuális vágyaival is. A fényképezés nagyon szép, általában rideg köd lepi el a tájat, és időnként kísérteties képek villannak fel, mint például egy megcsonkított holttest a közeli tóban. Tim Hecker mély, vészjósló szintetizátor-dallamai is csak fokozzák a hangulatot, a befejezés pedig nyers és brutális. Vannak a Luziferből jelenetek, amiket soha többé nem szeretnék újranézni. Nem csak a vallási fanatizmus (és ennek hatása egy ártatlan lélekre) játszik benne központi szerepet, de megidéződik a kapitalizmus, a technológia térhódítása és a családi traumák évekig kísérő árnyoldala is.