Hogy mi vezetett Donald Trump győzelméhez? Nagyon egyszerű. Sokan akik Trump mellett állnak, csupán azzal érvelnek hogy "azé' mert nem Clinton!", de az igazság ennél bonyolultabb. Trump győzelmének Barack Obama töketlenkedése ágyazott meg. Annak idején a "Yes, we can!" és a "Change!" szavak felrázták egész Amerikát. A beígért változásokból azonban semmi sem valósult meg. Obama kapásból egy Nobel-békedíjjal indította kormányzását, mely előre meghatározta a Közel-Keleten bevetett stratégiát. Az Iraki-háborút nem befejezte, hanem félbeszakította, és ennek eredménye lett az ISIS, mely azóta Európát fenyegeti. Hillary Clinton pedig bevallottan Obama kormányzását vitte volna tovább. Erre már az amerikaiak azt mondták: "Elég volt, ebből nem kérünk többet!" Trump-ot én személy szerint inkább celebnek tartom jelenleg mintsem elnöknek, de majd elválik, hogy mit hoz ki ebből a sokszorosan csalódott nemzetből.
Abból az Amerikából, mely nagyon sokszor választott már rossz elnököt. Harry S. Truman (1945-1953) például nem is értem miért nem ült ott Nürnbergben az atombomba ledobásáért? William Henry Harrison (1841) előszeretettel gyilkolta az indiánokat és csalta el a földjeiket, Richard Nixon (1969-1974) szimplán egy gengszter volt, Ronald Reagan (1981-1989) a Watergate-botrány miatt ugyebár mindenkinek ismeretes, Bill Clinton (1993-2001) pedig a Monica Lewinsky ügy kapcsán belehazudott egész Amerika arcába. Andrew Jackson (1829-1837) egy pszichopata, tömegmészáros indiángyilkos volt, érdekes, hogy még a mai húszdollároson is ott virít a képe. Ez beszédes, hisz ez a pénz pörög az indián-kaszinókban is, ez pedig jól jellemzi Amerika szembenézését a múlttal. A legrosszabb elnök azonban Amerika eddigi történelmében nem is lehetne más, mint George W. Bush (2001-2009) aki szimplán egy báb volt, kit a háttérből irányított az a Dick Cheney, akinek már régen a Hágai Nemzetközi Bíróságon kéne ülnie. Mondvacsinált érvekkel - tömegpusztító- és atomfegyverek Huszein birtokában - indították útjára az Iraki-háborút, mely valódi célja ma már mindenki előtt ismeretes: nyersanyag-készletek megszerzése. A fegyverkezési versenyben a különféle olajvállalatok keményen benyújtották a számlát Bush előtt, emiatt pedig a nemzeti lobogó mögé bújtatott hadjárat rablóháborúvá avanzsálódott, miközben életet adott olyan terrorista-sejteknek, melyek megteremtették az ISIS alapjait.
És itt tartunk most. Hiba lenne azzal érvelni, hogy "Na és mi közünk nekünk Amerikához?" Elvileg semmi, gyakorlatilag viszont az ottani kormányzás globális méreteket ölthet, és ha nem vigyázunk, rajtunk is csattanhat az a bizonyos ostor. A töketlenkedés ideje már lejárt. A terrorizmus fenyegetőbb mint valaha, de amíg Amerikában a sarki gyorsbüfében, fegyverrel az oldalukon, cowboy-kalapban lesik a híreket két hot-dog között, addig a hírekben látott események itt történnek, Európában.
