Kritikák, ajánlók, tesztek és gondolatébresztők tárháza

Focker Blog

The Last Door – Chapter 4: Ancient Shadows

2015. június 18. - -Britpopper-

Az a legjobb az indie fejlesztésű játékokban, hogy a készítőknek nem kell különféle elvárásokhoz tartaniuk magukat és azt dobhatnak piacra, amit csak akarnak. Jómagam - ha az eddigi írásaim/novelláim alapján nem derült volna ki - elég nagy rajongója vagyok a (gótikus-)horror műfajának. Imádok könyvekben, filmekben egyaránt. Különösen H. P. Lovecraft munkásságát akinek Cthulhu mítoszát is köszönhetjük. Az író munkásságát eddig igen kevés videojátékban láthattuk méltó módon visszaköszönni. Ott volt anno a Call of Cthulhu: Dark Corners of the Earth amely igencsak tisztességes lett és nekem mind a mai napig nagy kedvencem. De hirtelen többet aligha tudnék felsorolni...persze a The Last Door horror-kalandjátékon kívül. Az 1. rész engem teljesen elkápráztatott (azóta már videóbemutatót is csináltam róla ITT). Szinte azonnal magával ragadott a remek hangulata és kiváló, a lovecraft-i stílust abszolút átadó története, mely tele volt misztikummal, sötét titkokkal és megannyi megválaszolandó kérdéssel.

lastdoor42.png

Alexandra eldugott erdőközepi háza nem kevésbé félelmetes

A 2. rész ügyesen fonta tovább a megkezdett sztorit, immáron a múltba kellett visszanyúlnunk a kérdések megválaszolását illetően és ebben az epizódban már megjelentek az NPC-k (nem-játékos karakterek) is akikkel lehetett társalogni. Ez csak még többet adott hozzá az alapvetően point n' click kalandjáték játékmechanizmushoz, hiszen bár a nyitány is nagyon erősre sikeredett, a folytatások csak még tovább emelték a színvonalat. Igaz ez a 3. részre is, ahol ugyan jól megkavarták a történetet, de legalább választ kaptunk olyan kérdésekre melyek már régóta foglalkoztatták fantáziánkat. Mellesleg a lovecraft-i atmoszféra átadása újfent tökéletes lett (és nem csak az olyan egyértelmű utalások végett mint a "Patkányok a falban" c. művet idéző levélrészlet a pincében). Bár fel lehet róni az epizódnak hogy kissé hosszúra sikeredett és feleslegesen nyújtották el a végét. Ennek tükrében kifejezetten kíváncsi voltam arra, hogy mivel rukkol elő a The Game Kitchen spanyol fejlesztőgárda az évadzárónak szánt 4. résszel, melynek címe: Ancient Shadows. Nem kis feladat várt erre a fejezetre, hiszen le kellett zárnia Jeremiah egész első évados kalandozásait, ugyanakkor fel is kellett vezetnie a második szezont. Lássuk, sikerült-e neki!

screenshot1.png

Nem vagyunk egyedül

Miután az előző epizódban bejártuk London koszos-mocskos utcáit és elég nagy nyílt terepeken mászkáltunk (a végén már el is tévedtünk, emlékezzetek csak a ködben bolyongásra) ezúttal újfent egy kísértetes házba látogatunk el, az Isten háta mögött, valami hatalmas erdő közepén. Jeremiah ezúttal Alexandre nyomában jár, kivel annak idején ő és megboldogult barátja, Anthony nagyon jóban voltak (barátságuk még abban a magániskolában kezdődött, melybe a 2. rész alkalmával látogathattunk vissza). Alexandre skóciai háza nem kevésbé félelmetes mint Anthony kúriája volt az 1. részben (de legalább nem olyan hatalmas), találhatunk benne jópár érdekességet és megfejteni valót. Az Ancient Shadows sokkal könnyebb és sokkal rövidebb lett mint például az előző rész, ugyanakkor ez egyáltalán nem probléma. Nincs túlbonyolítva benne semmi, a logikai fejtörők épp megfelelő nehézségűek (és persze kifejezetten ötletesek!), egyébként pedig nekem kellemesen nosztalgikus hangulatom lett avégett hogy egy, az 1. részben látotthoz hasonlatos házban kellett mászkálnom. És bár - mint az Ideglelésben - itt is a pince rejti a valódi borzalmakat, félelmetes jelenet akad épp elég a házban is. Példának okáért ott volt az a momentum, mikor elő kellett hívni egy fényképet. Be kellett rendezni egy sötétkamrát, összeszedni az előhíváshoz szükséges anyagokat és nekilátni a műveletnek. Igen ám, de abban a szobában volt egy kép, rajta két ijesztő (madárfejű?) alakkal. Mikor előhívtam a képet és Jeremiah szemügyre vette, utána ahogy eltettem, a két ijesztő alak már előttem állt (rémisztő zene kíséretében). Tökéletes jumpscare-jelenet volt, és szerencsére akadt még 1-2 hasonló. A hangulatra tehát egy rossz szavam nem lehet, a már sokat emlegetett lovecraft-i áthallások és jellegzetességek most is visszaköszönnek, aki otthon van Lovecraft munkásságában az örömködni fog majd az úton-útfélen felbukkanó utalások láttán.

screenshot2.png

Sötét titkok lappanganak ezen a birtokon is

A grafika nem lett szebb, maradt ez a pixeles, 8 bites látványvilág. Én mondjuk már az 1. részben hozzászoktam, engem ez sosem zavart. A zene viszont - csak úgy mint eddig - ismét gyönyörű lett. A vonósokra és zongorára komponált tételek nagyon sokat adnak hozzá a hangulathoz, most már tényleg ideje megjegyezni Carlos Viola nevét, mert felettébb tehetséges zeneszerző. Mi maradt még hátra? Hát a lezárás. Erről már írtam ugye, hogy egyrészt le kell hogy zárja az első szezont, és meg kell ágyazzon a következőnek. Ez többé kevésbé sikerül is a 4. fejezetnek. Behozza az új szereplőt (Dr. Wakefield, Jeremiah terapeutája) akit majd az elkövetkezendő kalandjaink során vonhatunk irányításunk alá, megválaszol néhány kérdést, ugyanakkor elhalmoz bennünket újakkal is. A lovecraft-i vonal immáron sokkal jobban felerősödik (Poe picit háttérbe szorul) és ez főleg a fejezet végén mutatkozik meg igazán. Véleményem szerint meglehetősen korrekt lezárás/felvezetés lett az Ancient Shadows, és természetesen a második szezonról is fogok írni a megfelelő időben. Addig viszont horror- és kalandjáték-rajongók mindenképp tegyenek egy próbát a The Last Door kísérteties, csupa sötét titokkal teli kalandozásával, mert ez a játék valóban hiánypótló lehet azok számára akik sokkal többre tartanak egy jól megírt horror-történetet, mintsem egy agyatlan mutáns-zombi lövöldét. Elsősorban nekik ajánlom a The Last Door-t, másodsorban pedig Lovecraft és Poe elkötelezett híveinek, hisz ez a kaland a két írói legjobb műveit idézi meg. Úgyhogy egy próbát mindenképpen tegyetek vele, persze a beleélés egyáltalán nem hátrány (legjobb este sötétben, fülhallgatóval játszani). És igaz ez az egész első évadra is. A The Last Door megadja a lehetőséget arra, hogy egy nagyon masszív, remekül felépített és borzongatóan izgalmas történetbe vessük vele magunkat...kár lenne hát kihagyni. 

Ancient Shadows értékelés: 10/7

Egész évados értékelés: 10/9

 

Utóirat: Erősen ajánlott a teljes első évadot (ezáltal mind a négy fejezetet) tartalmazó Collector's Edition beszerzése (mely jelenleg 50%-os kedvezménnyel, mindössze 5 euróért megvásárolható!) mely tartalmaz még extra mellékrészeket, audiokommentárt, háttérképeket, vázlatrajzokat és achievmenteket is.

A bejegyzés trackback címe:

https://focker.blog.hu/api/trackback/id/tr147550604

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása