Minden horrorrajongó tudja, hogy a spanyolok nagyon ott vannak a horrorfilmek terén. Remekül alkalmazzák a félelemkeltést, a feszültség mesteri adagolását és a sokkoló jeleneteket. Kapásból ott a REC 1-2 amely ál-doku filmek a mai napig üde színfoltjai a found footage horror műfajának - nem mellesleg iszonyatosan jó sztorival is rendelkeznek. A REC mindkét része ugyan vérbeli horror, a spanyolok a műfajt határait igencsak kitolták. Jó példa erre mondjuk az Időbűnök amely a sci-fi műfajával is kacérkodott, avagy hatalmas kedvencem - és DVD-gyűjteményem egyik ékes darabja - a Faun labirintusa amely pont annyira tette a magáévá a horror műfaját, mint a fantasy stílust és a masszív drámát. Kezdjük talán a történettel: Laura (Belén Rueda) árvaházban nőtt fel. Harminc évvel később férjével és a hétéves kisfiával visszatér az ódon, elhagyott épületbe. Szeretné felújíttatni a régi házat, ahol fogyatékos gyerekeket gondoznának. A sajátos környezet megmozgatja a kis Simon fantáziáját. Különösen, amikor elmondja, hogy kapcsolatba került Tomás-szal, a szellemfiúval. Az asszonyt nyugtalanítja a dolog, ráadásul saját régi, felkavaró emlékei is előtörnek. Közeleg a megnyitó napja, Laura pedig egyre inkább úgy érzi, hogy veszélyben a családja. Ahogy a néző egyre jobban belemélyed a sztoriba, úgy szippantja be az a nyomasztó, állandó feszültségben tartó atmoszféra amely jelen van az egész játékidő alatt és végig érezteti hatását, csak nagyon nehezen enged el.
Tulajdonképpen ez a film nagyon hasonlít a Más világ tematikájára. Lecsupaszítva ez egy gótikus horror elemekkel operáló kísértetházas film, ám jókora drámai töltettel. Hozzá kell tenni, hogy a szerintem zseniális Guillermo del Toro itt csak producerként van feltüntetve, ám egyedi stílusa remekül érződik a film bizonyos aspektusaiban. Juan Antonio Bayona rendező pedig biztos kézzel tartja egyben a filmet, olcsó ijesztgetések helyett az állandó nyomasztó hangulatra helyezve a hangsúlyt. Az Árvaház helyenként tényleg szörnyen félelmetes (Tomás karaktere alapból nagyon frászkiverős), néhol lélekbe maróan drámai (a szívszorító befejezés a csavarral végképp felteszi az i-re a pontot) ám mindvégig feszültséggel teli. Akad egy rész benne amikor hívnak egy médium öregasszonyt aki fel tudja venni a kapcsolatot az elhunytak szellemeivel. Na, az a - leginkább found footage filmekre emlékeztető - rész annyira profin lett megcsinálva, hogy már csak emiatt megéri megnézni a filmet. Egyszerre érdekes, félelmetes és rendkívül stílusos. És ne a hazai verziót keressétek mert az indokolatlanul sok helyen meg lett vágva - tessék inkább az eredeti, spanyol hangsávval rendelkező verziót beszerezni valahonnét külföldről.
Legjobb jelenet: Mikor Laura rájön az igazságra, hová tűnt a fia