Kritikák, ajánlók, tesztek és gondolatébresztők tárháza

Focker Blog

FAR CRY 5 (PS4) TESZT

Az Atya, a Fiú és a Géppisztoly nevében

2020. március 28. - -Britpopper-

thumb-1920-946776.png

A helyszín Hope County, Montana. Csörgedező hegyi patakok, sűrű fenyvesek és havas hegycsúcsok színesítik a látképet, azonban a felszín alatt jól láthatóan romlott az egész megye: reklámtáblákra fellógatott holttestek, vér és szenvedés köszönti az arra járókat. Mintha csak egy rosszabb hírű mexikói kisvárosban lennénk, azonban Hope County-ban nem rivalizáló kartellek okozzák a legtöbb bűncselekményt, hanem a híres Seed-család. A magára prófétaként tekintő Joseph Seed és rokonsága részletesen felosztották maguk között a megyét: John kapta a dél-nyugati területet, Faith a dél-keletit, Jacob pedig az északi-részeket, míg maga az Atya valahol középen húzta meg magát az erődként is funkcionáló templomában. A Far Cry 5 elején épp hozzá igyekszünk, hogy csapatunkkal együtt letartóztassuk a vallásfanatikus szektavezért, azonban az akció kudarcba torkollik és hamar ott találjuk magunkat a világtól elzárt Hope County szívében (Fall's End), ahol egyetlen lehetőségünk a túlélésre, ha szépen apránként megtörjük a Seed-család egyeduralmát.

33-334816_far-cry-5-hope-county.jpg

Mindezt úgy érhetjük el, ha fő-, és mellékküldetések teljesítésével, vagy outpostok elfoglalásával az összes régiót felszabadítjuk, boostoljuk az ellenállás mértékét, majd a végén megküzdünk az éppen aktuális családtaggal. Ha sikerrel járunk, akkor a Seed-család hatalma tovább csökken, mi pedig örömmel konstatálhatjuk, hogy a lakosság kezd megmenekülni a terror alól és vidámabban járnak le a helyi folyóhoz horgászni, vagy lövöldöznek sörösüvegekre a tehénszartól bűzlő tanyán. Itt említeném meg, hogy bár a Ubisofttól mindenképp elismerésre méltó, hogy bele mert nyúlni ebbe a vallásfanatizmus témába, azért bőven lehetett volna jobban árnyalni a sztorit és főként a benne szereplő karaktereket. Főhősünk ismét egy szótlan újonc (de tényleg, mindenki Rookie-nak hívja!), amivel alapesetben még nem is lenne gond, ha a többi szereplőt emlékezetesre írták volna meg...de sajnos ez nem jött össze. Joseph persze valamivel összetettebb főgonosz, mint a teljesen elmeháborodott Vaas, vagy a hatalommániás Pagan Min voltak, de némi személyes tragédián túl őt sem ismerhetjük meg közelebbről, a Seed-család többi tagjáról pedig már nem is beszélve! Egyedül az egykori drogos Faith rendelkezik némi személyiséggel, viszont sem John, sem a korábbi katona Jacob nem marad meg túl sokáig emlékezetünkben. Maga a történet egyébként bizonyos teljesítmények elérése után gördül előre. A főbb események előtt értesítést kapunk róla, hogy vadásznak ránk, majd ha a nyílt terepen mozgunk, akkor egyszer csak eltalál egy kábító-lövedék, összeesünk, loading, és máris egy sztori-küldetésben találjuk magunkat. Eléggé olcsó megoldás, de nekem nem volt különösebb problémám vele. A befejezés is meglehetősen tetszett, remekül ágyaz meg a Far Cry: New Dawn-nak.

ba3a76f7-785c-4971-9209-4d67af1e68af.jpg

A sztori ugyan semmikép sem a Far Cry 5 erőssége, de ezen hiányosságait legalább a játékmenetben kompenzálja valamennyire. Klasszikus lövöldözős FPS-ről lévén szó természetesen temérdek lőfegyver áll rendelkezésünkre, kiegészítve közelharci fegyverekkel (baseball-ütő, lapát, boxer, vascső, stb.), meg a Primal óta felettébb hasznos státuszba lépett íjjal. Mindegyiket fejleszthetjük is: extra tárat, hangtompítót, célzókát, de még festést is vehetünk rájuk, hogy még jobban a saját ízlésünk szerint alakíthassuk át kedvenc gyilkolóeszközeinket. A pénzt nem szórja két marokkal a játék, én 60 óra játékidő felett is ott tartottam még, hogy nem volt kioldva az összes fegyverem. Persze nem csak ilyesmikre verhetjük el nehezen összeszedett dolárjainkat, mert a járművezetésből kifolyólag vásárolhatunk magunknak különféle kocsikat, helikoptereket, csónakokat, quadokat, és új belépőként még repülőgépeket is! Bizony, a Far Cry 5-ben már repcsiket is irányíthatunk, szóval aki nem szeretne hosszasan kutyagolni sűrű erdőkön át, vagy country zenéket hallgatva az autórádióban repeszteni veszélyes utakon, az nyugodtan választhatja a légi közlekedést. Vehetünk ruhákat is, komplett outfitektől kezdve felsőn, pólón és nadrágon át a kesztyűkig rengeteg felaggatható cucc vár ránk, amik között akad néhány exkluzív is, ha a program talál mentést más Ubisoft játékainkból, vagy belépünk a Uplay-be.

1zr3fi0g0hgkwok0oc.jpg

Társakat a solo-kampány során is gyűjthetünk magunk mellé, legtöbbjük pedig eléggé hasznosnak bizonyul az összecsapások, vagy a vadászat során. Én a sniper Grace Armstronggal mentem szinte mindenhová, mert ő annyira pontosan céloz, hogy még a pókot is kilövi a sarokból! Segítsége meglehetősen jól jött például mikor helikopterekkel jött rám az ellen, és ő egyetlen lövéssel lőtte ki a pilótákat. Hasznos még az íjjal felszerelkezett asszaszin hölgyemény is, illetve hű kutyusunk, Boomer, akit érdemes minden vadászathoz magunkkal vinni, ugyanis rendkívül hatékonyan szagolja ki a zsákmányt. Ha pedig az "ajtóstul a házba" módszert szeretnénk alkalmazni, akkor itt van nekünk a széria visszatérő figurája, Hurk, aki egy jókora RPG-vel felszerelkezve segít be a harcokba. Érdemes a kioldható skillekre is rámenni, mert ha feloldjuk a több csapattárs bevételének lehetőségét, és berakjuk magunk mellé mondjuk Grace-t és Hurk-öt, akkor kvázi legyőzhetetlenek leszünk bárkivel szemben. Itt rátérnék picit a co-op-ra. Szerintem abszolút jól lett beleimplementálva a játékmenetbe. Tulajdonképpen a teljes sztorit lenyomhatjuk a max. 6 főt számláló co-op-ban. Én két haverral karöltve toltam le néhány questet, és meglehetősen klassz volt az összhatás. A multi is kellőképpen élvezetes, amit itt a külön Arcade menüpontban érhetünk el. Azért is kiemelendő, mert az Arcade Editor használatával bárki megalkothat komplett pályákat, amiket aztán a közösbe bedobva bárki végigjátszhat, majd értékelhet. 25-30 ilyen pályát toltam végig (igyekeztem a legjobbra értékelteket) és baromi jó ötletekkel találkoztam! Néhányat a Ubisoft készített (az egyik konkrétan egy Assassin's Creed Origins áthallás lett!), de mások is szörnyen kreatív ötleteket valósítottak meg, érdemes tehát mazsolázni a kínálatból!

far-cry-5-screen-03-ps4-eu-30may17.jpg

Ha egy kicsit elszakadnánk a folyamatos akciózástól, akkor elugorhatunk horgászni, vagy épp vadászni. Mindkettő baromi egyszerű, szóval nem kell félni, nem Pro Fishing Simulator szintet kell megütnünk - elég, ha kifárasztásképp a hal úszásának ellentétes irányába húzzuk a botot. Vadászatnál pedig a már említett Boomer mellé érdemes betenni Peaches-t, a hegyi oroszlánt. Boomer kiszagolja a vadat, Peaches pedig leteríti. Minden zsákmány után busás jutalmat kapunk, ha eladjuk őket a boltokban, sőt, a vadászós/halászós challange-ek teljesítésével skill-pontokat is bezsebelhetünk! Horgászatnál hiába vannak HARD nehézségű pecázós helyek, megfelelő bottal egyetlen hal sem ellenfél. Mondjuk egy igen, az Admirális. De hozzá komplett mellékküldetés és annak végén egy új bot kötődik, szóval végül csak nem bántam meg, hogy fél órát eltököltem a kifogásával. A Primallal ellentétben állatok hátára ezúttal nem pattanhatunk (érthetetlen számomra, hogy például a lovaglás miért maradt ki ebből a környezetből), de szerencsére megszeretgethetjük őket tisztességgel. Szabadidős tevékenységként akár ejtőernyőzhetünk, wingsuittal repkedhetünk, elrejtett kincsek és pénz után kutathatunk, gyűjthető tárgyakat  (bakelit-lemezek, öngyújtók, baseball-kártyák, stb.) keresgélhetünk, vagy csak gyönyörködhetünk a dinamikus napszakváltakozásban egy magaslat tetején állva. Frissítéssel megjött már a Photo Mode is, úgyhogy kedvünkre fotózkodhatunk bárhol, akár a természet lágy ölén, akár egy összecsapás közepette.

ss_60894d685a0f3488ceaf0592625fc904aa2bfeb1_1920x1080.jpg

Hope County számtalan egyezést mutat valós helyszínekkel Montanában, illetve rengeteg, első blikkre elrejtettnek tűnő területbe futhatunk bele, amik mind-mind emlékezetesek valamilyen módon. Random mászkálásaim közben én például találtam egy horror-házat, egy eldugott temetőt, erdő közepén magányosan álló kabint, nyári tábort, de még kísértetjárta hotelt is. Szerencsére a térkép eléggé nagy, és zsúfolva van meglátogatható helyekkel, amikbe érdemes is benézni, loot, vagy lőszer megtalálásának céljából. A grafikai megvalósítás szép, bár azt nem mondanám, hogy sokkal szebb, mint mondjuk a Primal volt - inkább csak részletgazdagabb. Zenei felhozatalból egyértelműen az autentikus rock-dalok dominálnak. Számomra nem sok megjegyezhető maradt, de azért egy Black Rebel Motorcycle Club, Cage The Elephant, vagy The Black Keys nótának mindig megörültem. Az original score ellenben kegyetlen jó lett (Dan Romer-t illeti a dicséret, aki többek között az Atypical, a The Good Doctor és a Maniac zenéjét is szerezte), én a főtémát azóta is rendszeresen hallgatom. PS4-verzióról lévén szó, természetesen rámentem a platinára is, ami a multis trófeák farmolását leszámítva egyáltalán nem nehéz. Összességében a Far Cry 5 számomra hozta a szintet. Akciódús, izgalmas, megannyi tennivalóval megpakolt FPS-t kaptam, amiben ha a sztori nem is lett kiemelkedő, azért elég gyakran visszahúzott maga elé, hogy akár csak egy újabb ellenséges outpostot elfoglaljak, vagy elugorjak horgászni a folyópartra.

article-headline-1.jpg

Kapott DLC-ket is a játék. Ezek közül én a vietnami háború időszakába helyezett Hours of Darkness-t jelenleg is tolom (jópofa, főként a lopakodásra épít), a B-horroros Dead Living Zombies-ban pedig co-op-ban próbáljuk kiszedni az utolsó trófeát is a Score Attack missziókban. A leghosszabb játékidővel elméletileg a sci-fi Lost on Mars kecsegtet, de ennek még neki se láttam. Első ránézésre mindegyik jópár plusz óra szórakozást ígér, ráadásul az ezekben szereplő dolgokat (ellenfelek, tereptárgyak, textúrák, stb.) átemelhetjük az Arcade Editorba is! A Far Cry 5 ugyan nem reformálta meg annyira a szériát, mint az Origins tette azt az Assassin's Creeddel, viszont számomra egy abszolút korrekt folytatás érzetét keltette. Jó kérdés, hogy a Ubisoft merre viszi majd tovább a szériát a jövőben. A hűvös Montana után én simán el tudnék képzelni egy forró sivatagos, akár mexikói helyszínt, mondjuk erős RAGE-áthallásokkal. Ez persze még a jövő zenéje, előre megmondani képtelenség.

Mindenesetre én kíváncsian várom!

“And I saw, behold it was a white horse... and hell followed with him.”

A bejegyzés trackback címe:

https://focker.blog.hu/api/trackback/id/tr4415564074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása