Az ősz végigsöpört az erdőn. Sárga és barna színekbe öltöztette a fákat, amiket a hideg szelek ölelnek körbe éjszakánként. Nappal az aláhulló levelek emlékeztetik az erdő lakóit arra, hogy hamarosan beköszönt a fogvacogtató tél, de hamar rájöhetünk, hogy nem az évszakok váltakozása jelenti itt a legnagyobb veszélyt. Sötét árnyak mocorognak a kopár fák között.
A Fiú a testvérével éppen gombászni voltak, de már hazatérőben járnak. Ekkor a testvér meglát valami csillogót, amit el is kezd követni, ám mire a Fiú utoléri, már késő. Méretes erdei szörnyetegek érkeznek a házhoz, és magukkal viszik a testvért. Innentől a Fiút irányítva a mi feladatunk lesz, hogy megmentsük őt, valamint, hogy ép bőrrel megússzuk az egész kalandot. Utunk során bejárhatjuk a szörnyetegek otthonát, egy boszorkány főzetekkel teli házát, de még egy fa belsejében található szerény kis lakba is benézhetünk. A Creepy Tale a LIMBO és az INSIDE örökségét követve a klasszikus 2D-s platformer műfajban indul, némi puzzle feladvánnyal kiegészítve. Nem az a habkönnyű délutáni kikapcsolódás, mert bizony néha nagyon észnél kell lennünk (simán meg lehet halni benne!), ugyanakkor durván 2-3 órás játékideje alatt maximum az igen nehezen észrevehető, felszedhető tárgyak miatt fogunk hosszú percekre elakadni. Szóval megnyugtatok mindenkit, nincsenek Neverhood-nehézségű feladványok benne, viszont amik vannak, azok kifejezetten kreatívak lettek! A boszorkány házában például gombákból kell mérgező főzetet kotyvasztanunk, később pedig igazi alkimistának állhatunk, mikor varázslöttyöt kell itatnunk egy szörnyeteggel.
A képeken láthatjátok, hogy a program stílusos, kézzel rajzolt látványvilággal operál, ami leginkább nagy kedvencem, John Kenn Mortensen munkáira emlékeztet. Engem rögtön levett a lábamról ez a rajzstílus, illetve az sem elhanyagolható szempont nálam, hogy a játék a kedvenc évszakomban, az ősz közepén játszódik egy olyan misztikus erdőben, ahol akaratlanul is végigfut a hátunkon a hideg, amint megpillantunk egy leskelődő szellemet a távolban. Csak jobbra és balra haladhatunk, az ugráson kívül pedig csak egy akció-, és egy használat-gomb kapott helyet – de többre nincs is szükség. A vállalkozó kedvűeknek 13 achievement is rendelkezésre áll, és szerencsére nagyon könnyen kiszedhetőek, már csak azért is, mert végigjátszás után ott a Chapter Select, ha esetleg valamit elhagytunk volna. Nem lett valami hosszú kaland a Creepy Tale (én első nekifutásra 86 perc alatt kipörgettem), de cserébe legalább iszonyúan magával tudja ragadni azokat, akik vevők erre a rajzstílusra, illetve szeretik a hátborzongató történeteket, melyek egy félelmetes erdőben játszódnak. Engem a helyszínekkel varázsolt el véglegesen a játék. Nagyon tetszett már az említett boszi otthona is, de később a gótikus horrorsztorikban gyakran feltűnő, hatalmas, elszáradt, ijesztő arccal rendelkező öreg fa is megdobogtatta Tim Burtonön nevelkedett szívemet.
Sajnos az összes fejezet rettentő rövid lett. Ha akad olyan játék, amibe még szívesen ölnék bele több órát, és aminek már most nagyon szeretném, ha elkészülne a folytatása, akkor az a Creepy Tale (nameg a Fran Bow, de ott már a készítők előrukkoltak nemrég az új játékukkal a Little Misfortune személyében). A gépigénye szinte nulla, az irányítása pofonegyszerű, és bár a puzzle feladványai néha tényleg képesek megakasztani egy kicsit, egyik sem olyan, amiért az ember a rage quit mellett döntene. Hogy a Creepy Tale mennyire creepy, azt mindenki döntse el maga! Én annyit elárulhatok, hogy jumpscare nem igazán lesz benne, viszont az atmoszférája van annyira hátborzongató, hogy a cucc beférjen a horror-könyvtárunkba. Rendkívül olcsó az ára, és gyakran akciós is, szóval akit megfogott ez a kis kedvcsináló, az nyugodtan ruházzon be rá, és segítsen a Fiúnak meglelni testvérét a kísérteties rengetegben!
ÉRTÉKELÉS: 9/10
Fejlesztő: Deqaf Studio
Megjelenés: 2020. február 21.
Megvásárolható: https://store.steampowered.com/app/1224020/Creepy_Tale/
