Általában úgy repülök rá bármire, ami kísértetházas horror, mint Bruce Willis manapság a zs-kategóriás akciófilmek főszerepeire. Itt az alapanyag Stephen King "Jerusalem's Lot" műve volt, a főszerepben a mindig megbízható Adrien Brody, a sztori pedig hátborzongató horrort ígért. Charles Boone (Brody) felesége meghal, miközben a tengeren hajóznak, ezért gyermekeivel haza kell térnie Maine-be, azon belül is Preacher’s Corner kisvárosába, ugyanis apja halálával a családi ház (illetve a hozzá kapcsolódó birtok) immár az ő tulajdona. Csakhogy a háznak baljós múltja van, amit a helyiek sokkal jobban ismernek, mint a sok éve kereket oldott Charles, akinek egyébként sem volt túl rózsás a viszonya az apjával. Miután gyermekeivel beköltözik, hamar kiderül, hogy az igazi borzalmak csak ezután várnak rájuk.
A hangulattal nincs gond, totál jól hozza a 19. században játszódó kísértethistóriák atmoszféráját, és maga a ház (ennek a neve Chapelwaite) is kellőképpen baljós lett hatalmas, sötétbe burkolózó belső tereivel. Adrien Brody is abszolút jó választás lett a főszerepre, azonban én 3-4 rész után egyszerűen elengedtem a sorozatot. Ennek oka elsősorban a Ms Morgan-t játszó Emily Hampshire, aki annyira - direkt nem akarom azt írni, hogy rossz - "halovány" ebben a szerepben, hogy egyszerűen darabokra töri az illúziót, és amíg Brody láthatóan kisujjból kirázza Charles karakterét, addig Hampshire foggal-körömmel küzd azért, hogy valamiféle színészetet kicsikarjon magából. Én kaszáltam tehát, de aki ki tud tartani 10 részen át, és el tudja engedni azt, hogy nagyjából Adrien Brody az egyetlen profi, láthatóan tehetséges színész az egész sorozatban, az akár még jól is szórakozhat.
