Érdemes megfigyelni hogy mennyire megváltoztak a mostani horrorfilmek a régiekhez képest. Ugyebár régen mi volt? Exploitation és gore minden mennyiségben, majd a 2000-es évek felé haladván beköszöntek a leginkább csak a paráztatásra kiélezett alkotások, melyek épp napjainkban élik reneszánszukat (nézzétek csak meg, havonta érkezik a mozikba egy-egy jumpscare.túltengésben tobzódó horror) és mindezek mellett elkezdetek mellékágon kifejlődni az okos horrorfilmek. Azon jeles alkotások, melyek előtérbe hozzák a drámát is és nagyon ügyesen keverik, mossák össze a klasszikus horrorral. Számomra az első ilyen film a Más világ (The Others) volt de említhetnék például a Hatodik érzéket, az Árvaházat, Júlia szemeit, a Faun labirintusát (érdemes megfigyelni hogy a spanyolok mennyire jól nyúlnak ehhez a stílushoz) és az újabb alkotások közül itt van nekünk kapásból a tavalyi The Babadook, avagy idén - eddig - az It Follows és most a Spring. Remélem ez a tendencia továbbra sem szakad meg, én kifejezetten örülök az ilyen "műfajkeverék" filmeknek. Nézzük meg mit ad nekünk a Spring.
Nem könnyű megemészteni ezt a filmet. No, nem azért mert annyira brutális vagy lélekgyilkos lenne... Egyszerűen csak szinte képtelenség besorolni egyetlen kategóriába is. Lehet ez romantikus film, krimi, vagy éppen átváltozós-horror (ilyen stílus van egyáltalán?) de maradjunk inkább annyiban hogy mindből merít egy kicsit. Sokat markol, keveset fog - ez a kijelentés a Spring esetében hatványozottan igaz. Félreértés ne essék, a Spring egyáltalán nem rossz film, csak hát kemény diónak bizonyulhat mindazok számára akik vegytiszta horrort várnak tőle. Ugyanakkor akiknek a Starry Eyes bejött tavaly, azok bátran essenek neki ennek az alkotásnak is. Lássuk a történetet. A főszereplőnk Evan, akinek az édesanyja már a film legelején meghal. Munkáját és régi életét hátrahagyva elindul hát Olaszországba. Egy kis utazgatás után kiköt egy festőien szépséges kis faluban, ahol aztán megismerkedik egy Louise nevezetű hölggyel, kivel különös szerelmi viszony alakul ki kettejük között. A különöst pedig tessék komolyan venni!
Hogy miért?
Mert az van ugyanis hogy a nő nem teljesen ember. Pontosabban látszólag nagyon is (NAGYON is!) az de sötét kis titkai vannak, amelyeket ugyan igyekszik elrejteni mások elől de azzal hogy Evan-t egyre jobban beengedi magánéletébe, elkerülhetetlenné teszi hogy a férfi előbb-utóbb szembesüljön bizarr titkával. Lényegében ebből áll a Spring fő történeti szála, ezt csűrik-csavarják a végkifejletig. A szereplők jók. Ugyan nem nyújtanak Oscar-díjas alakítást de tisztességesen hozzák a karaktereiket. A fényképezést viszont egyértelműen kiemelkedik, gyönyörű nagytotálokat és beállításokat kapunk, ezek elég sokat dobnak a film élvezeti értékén. Kíváncsi lennék hogy ha nem Olaszországban forgott volna, hanem mondjuk New Yorkban, akkor mekkora sikereket ér el a Spring. Mindenesetre az olasz helyszínek jót tesznek az összképnek és hát a sztori sem szokványos, csak épp jóval többet is ki lehetett volna hozni mindebből ha picit átírják a forgatókönyvet és ráhúznak még fél órát a játékidőre. Én nem tagadom hogy egyszer-kétszer majdnem bealudtam a filmen, pedig tényleg érdekelt és kíváncsi voltam a végére. Azt viszont mindenképp fontos tudnotok hogy a Spring nem egy ízig-vérig horror. Sokkal inkább dráma, horror elemekkel tűzdelve. Érdekes műfaji katyvasz, annyi szent. Akik vevő az ilyesmire, az egy próbát tegyen vele, de higgyétek el nekem hogy egész nyugodtan kihagyható alkotás lett, nem ér fel mondjuk az It Follows szintjére (mely eddig jelenleg toronymagasan a legjobb horror idén) de egy unalmas szombat vagy vasárnap estére esti fimnek tökéletes.
Értékelés: 10/5
