Jópár évvel ezelőtt, mikor elhatároztam, hogy beszerzem az összes kedvenc filmem DVD-n és az akkori barátnőm megkérdezte, hogy mi legyen az első, amit megvegyen nekem ajándék gyanánt, egyből rávágtam, hogy a Zongorista. Van egy pont amikor a tinédzser elhagyja a kamaszkort és elindul a felnőtt élet kacskaringós útvesztőjében. Amikor a gyermeki poénok már nem harsányan röhögősek, csak épp megmosolyogtatóak. Amikor minden ami régen volt már feleannyit sem számít, mint az ami majd ezután jön. Mikor megszületnek a valóban kivitelezhető célok, bővül a tudás, a pénzkeresés lehetősége és a pofonként felérő tudat, hogy a halál elől nincs menekvés. Egyénfüggő, hogy ez kinél mikor jön el. Nekem olyan 17-18 éves koromban alakult ki végérvényesen, készülvén az érettségire - ismerkedve a párkapcsolatokkal és a munkával. Ebben az időszakban tekintettem meg ezt az ominózus filmet és egyszerűen nem tudtam túltenni magam rajta. Olyan szinten SOKKOLT hogy erre előtte még egyetlen más alkotás sem volt képes. Még azok sem amelyek pedig szent célként tűzték ki a sokkolást, a polgárpukkasztást és a megbotránkoztatást. Sokkolt, mert Roman Polanski köntörfalazás nélkül mutatta be a zsidók meghurcoltatásait Varsóban, a kilakoltatásoktól kezdve a híres varsói gettó felépítésén - és később a lázadáson - át egészen a kitelepítésig és ettől a ponttól kezdve a főszereplő, Władysław Szpilman (Adrien Brody lenyűgöző alakítása) egymaga marad és vele együtt a néző is szemtanúja lesz megannyi borzalomnak amelyek azokban a vészjósló időkben valóban megtörténtek a mindennapok puskaropogástól hangos forgatagában. Láthatjuk amint emberszámba sem veszik, megszégyenítik, állatként kezelik, amint bujkálnia kell és házról-házra menekülnie és láthatjuk amint a civilizált világ hirtelen gyorsasággal darabjaira hullik körülötte.
Szerintem a zsidók meghurcoltatásairól ez a leghitelesebb, legőszintébb film hiszen nem akar megbotránkoztatni, nem akarja a bűntudatot felébreszteni az emberben, egyszerűen csak bemutatja az eseményeket úgy, ahogyan maga Roman Polanski is átélhette őket a krakkói gettóban vagy utána onnan való szökése után a lengyeleknél bujkálva. Másrészről ott van még a fényképezés és a zene amelyek újfent zseniálisak lettek, mind az operatőr Pawel Edelman, mind a zeneszerző Wojciech Kilar kiváló munkát végeztek. Utóbbi számomra még lényegesebb, hiszen magam is tanulgattam a zongorázást. És természetesen ott van maga Szpilman, akit Adrien Brody kelt életre hátborzongató alakításával - nála alkalmasabb színészt nem is találhattak volna a szerepre. Élete legjobb alakítását nyújtja. Összességében a Zongorista egy remek film. Nem akar több lenni annál mint ami, és ez jót tesz neki. Nincs felesleges sallang, könnyfacsaró monológok, hősi áldozatok. Polanski csak bemutatja az eseményeket úgy, ahogyan ő is látta őket annak idején. Inkább ezt a filmet tenném fel díszdobozban a polcomra, mint a Schindler listáját, bocs Mr. Spielberg.
Legjobb jelenet: A Chopin darab a romos házban, a náci tiszt előtt
