Tegnap volt augusztus 20-a. Nemzeti ünnep, stb. Gondolom tömegek mozogtak a Duna-parton, a tűzijáték kezdetét várva. Ami - ha jól emlékszem - pont 21:00 órakor el is kezdődött. Elégedett arcok szegezték tekintetüket az égboltra. Én viszont nem láttam az egészből semmit sem. Nem…

Robot vagy? Nem, legalábbis én nem hiszem. Hiszen ha ráleltél eme blogra, akkor csak tudsz valamit. És nem a kibaszott Facebook előtt töltöd a fél napodat, olyan böszmeségekről posztolva mint például, hogy a múlt vasárnap buli volt és mennyien eljöttek, de Laci mondjuk pont nem…

Most jöhetne valami hatalmas nagy életbölcselet, hogy miként próbáljunk élni, hogyan védjük a környezetünket, miért legyünk empatikusak embertársainkkal, stb. De nem ez jön, mert én ilyesmiket nem fogalmazhatok meg. Mindenki a saját sorsának kovácsa, megpróbálhatlak ugyan…

Csak átalakul. Sajnos az amcsi szerver úgy, de úgy leállt, hogy már a Google sem dobja ki a tárolt változatokat. Ez különösen nagy kár, hiszen sok embernek veszett el így nem egynapi munkássága. Viszont a Puruttya él tovább, csak éppen más néven. Egy új blogot ajánlanék…