Kritikák, ajánlók, tesztek és gondolatébresztők tárháza

Focker Blog

Poroszországi kiránduláson

2017. április 30. - -Britpopper-

Hosszabb retrospektív a játékról:

Amnesia: The Dark Descent (2010)

Minden idők legfélelmetesebb videojátéka. Talán akadnak akik vitába szállnának ezzel de aki akár csak egyszer is végigjátssza Daniel a Brennenburg kastélyban tett hátborzongató kalandját, az egészen biztosan elgondolkodik majd ezen első mondat létjogosultságán. A történet egyébként előszeretettel merít H. P. Lovecraft munkásságából. A korábban a Penumbra-sorozatért is felelős Frictional Games készítőcsapata az első Amnesia megjelenésével nagyon de nagyon belenyúlt valamibe. Tökélyre fejlesztették a Penumbra idején már kifejlesztett játékmenetet amely abból állt hogy a játékosnak a kaland során semmilyen fegyver nem akadt kezébe. A szörnyen groteszk rémségek elől mindössze elbújni avagy drasztikusabb esetben elszaladni lehetett. Hatalmas para volt amikor először eredet a nyomomba egy torz alak (közelebbről nem tudtam szemügyre venni ugyanis ha a játék során Daniel valami ijesztőt lát akkor elkezd torzulni a kép, bogarakat hallucinál, majd – ha sokáig nem teszünk semmit – elájul...de az biztos hogy az illetőnek valami nagyon nem volt rendben az ábrázatával) és csak menekültem előle szobáról-szobára.

6lodg3lix4_7mxn.jpg

14c9fdecb908faf2be41207e1fc10a35.jpg

Bebasztam magam mögött az ajtót és a kis, gyenge fénnyel megvilágított szobában az egyetlen lehetséges helyre bújtam el: a szekrénybe. Résnyire tárt szekrényajtó mellett lestem kifelé és a hideg kirázott amikor a rémség hatalmas robajjal elkezdte betörni a szoba ajtaját. Inkább gyorsan teljesen magamra csuktam a szekrény ajtaját, nehogy véletlenül meglásson. A teljes sötétségben vártam meg amíg a hörgések és morgások alábbhagynak és végre a zene is csillapodik (a játéknak nagy segítsége hogy a zene jelzi mikor már nincs veszély). Mikor már minden ''nyugis'' volt (épp csak a szívem kalapált veszettül és a kezem remegett), előmerészkedtem a szekrényből és óvatosan, lassan araszolva haladtam tovább célom felé mert tudtam jól hogy a rémség még valahol arra lehet a környéken és ha elkap akkor bizony vége a játéknak. Az ilyen és ehhez hasonló élmények miatt imádom annyira az Amnesia-t. Egyszerűen nincs olyan videojáték számomra amely csak kicsit is megközelítené ezt a vérfagyasztó, lidércnyomásos, súlyos hangulatot ami rád telepszik.

castle_brennenburg.jpg

1a8m4o.jpg

Persze kellett a megfelelő történet is ahhoz hogy nálam ekkora etalonná váljon. Mint említettem, Lovecraft hatása szinte végig érződik az alkotáson. Ha az Amnesia könyvben jelent volna meg, akkor is egész biztosan beszereztem volna. A folytatást úgyszintén ugyanis az idén kijött Az orwelli mélységű A Machine for Pigs már a Dear Esther-t is jegyző The Chinese Room bevonásával készült, ők pedig olyan frappáns sztorit kanyarítottak a játék köré hogy bőven irodalmi magasságokba emelték vele az alkotást. A The Dark Descent még nem érte el ezt a szintet anno de azért semmiképp sem kell szégyenkeznie a sztorit illetően. Külön tetszett hogy itt is találhatunk leveleket, dokumentumokat, naplóbejegyzéseket amik által még teljesebbé avanzsálódik a történet. Bár Daniel amnéziás (innen a főcím), olykor-olykor megelevenednek előtte a múltban történt események, felsejlenek neki olyan dolgok amiket annak idején már egyszer átélt. Így kap egyre nagyobb hangsúlyt egy bizonyos ősi barlang is (innen az alcím) amely iszonytató titkokat rejt magában. A több befejezést is kínáló végkifejlet eléggé magvas mondandóval bír. Nem akarok spoilerezni de sok minden kiderül a kaland végére Daniel-ről és a sötét múltjáról, meg persze a barlang mélyén található titokzatos tárgyról is.

amnesia-the-dark-descent-scary-horror-zombies-games-2213.jpg

A sztori többi részét fedje jótékony homály azok előtt akik még nem játszottak a játékkal. Higgyetek nekem, ha belekezdtek, olyan élményben lesz részetek amelyet csak egy kiváló könyv adhat! A gótikus horror műfajának legzseniálisabban videojátékba átültetett produktuma az Amnesia: The Dark Descent. Félelmetes, nyomasztó (nem árt benne egy-két óránként kis szünetet tartani), a koncepció és a játékmenet pedig olyannyira meghatározó lett azóta hogy manapság nem is győzik agyba-főbe másolni a különféle indie játékfejlesztők (a legjobban ezt eddig az Outlast vitte véghez). A modolási lehetőség végett pedig rengeteg úgynevezett ''custom story'' született már az Amnesia-hoz (a Justine nevezetű hivatalos DLC-n kívül) melyeket rajongók készítettek nagy örömmel és megannyi kreatív ötlettel. Ez az alkotás nemcsak a legfélelmetesebb, de a legjobb túlélő-horror videojáték is evör. A többség már biztosan ismeri. De aki még nem, az pótolja minél hamarabb.

A bejegyzés trackback címe:

https://focker.blog.hu/api/trackback/id/tr2012374945

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

menjünk a moziba be 2017.05.01. 07:46:34

Azert ügyelhetnél arra hogy ne egymás utáni két blogban írd ugyanazt és egymásra hivatkozz 2 nap alatt!

"Amnesia.. Minden idők legfélelmetesebb videojátéka."
"Az Outlast az egyik legfélelmetesebb videojáték és ezt egész nyugodtan kőbe is lehetne vésni. "

ugyanazt felhasználni kritikának ciki mert akkor most mi is másol mit?

"Az Outlast az Amnesia koncepciójára épít, azaz a játékban nem találhatunk felszedhető fegyvert amelyek segítségével szembeszállhatnánk az ellenfelekkel."

kontra

"Amnesia.. Tökélyre fejlesztették a Penumbra idején már kifejlesztett játékmenetet amely abból állt hogy a játékosnak a kaland során semmilyen fegyver nem akadt kezébe."

moonshadow 2017.05.01. 09:06:37

Manapság trend lett, hogy az ilyen játékoknak kéne örülni, ahol játékélmény 0, mert végig csak szopni lehet a pályán. Mindez azért, mert kispórolták belőle a fegyvereket, harcrendszereket és ezek kiegyensúlyozását, és így kevesebb pénzből készülhet el.

Miumiu 2017.05.01. 10:25:23

Ez volt az a játék, amit én nagyjából a felénél abbahagytam. Rájöttem, hogy egészen addig nincs bajom azzal, ha egy játék paráztatós, amíg van esélyem felvenni a harcot azzal, amit szembejön (pl. Silent Hill). Onnantól kezdve, hogy lapítani kell és sötét sarkokban bujkálni, de még így is jumpscare-ekkel ijesztgetnek 10 másodpercenként valahogy nem akkora az élmény.

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2017.05.01. 10:34:41

@moonshadow: Jó nagy hülyeséget sikerült írnod.
"Manapság".
Ez egy 7 éves játék ember. A Penumbra 10 éves.

FlybyWire 2017.05.01. 10:47:06

Undying.
System Shock 2.

Ezek ráadásul játszható játékok.

agarik 2017.05.01. 11:38:41

Tökmindegy. Ez a szar csak a mára haszontalanná vált videokártyagyártók mesterséges produktuma.
Értsd: fut ez rendesen bármijen gépen, de van benne egy kód ami ha nem érzékeli X videokártyát, nem jeleníti meg a látványt csak töksötétet.

Dögöljön meg az ijen. Régen is pont ezt csinálták, l. Tomb Raider, Thief stb. Akkor a divat a kép negativizálása volt. A játék futott, a kép gond nélkül megjelent, de volt a programban egy kód amitől olyanná vált a kép ha nem érzékelt X videokártyát mintha dianegatívot bámulnál.
Mesterségesen, indok nélkül teszik játszhatatlanná azamúgyis drága játékokat.

#Bojkott

Asakura Hao 2017.05.01. 12:04:42

@agarik: :D :D :D ezen jót röhögtem.

Ugye csak viccnek szántad?

m.t. 2017.05.01. 12:39:42

@Miumiu:
Most akkor félni akarsz vagy nem akarsz félni?
Ha azért nem akkora élmény mert túlságosan parázol, lehet hogy rossz játékot választottál.

László 88 2017.05.01. 14:21:06

@agarik: Erről nem is tudtam a Thief esetében.

László 88 2017.05.01. 14:23:05

@Miumiu: Nekem tetszett. Ha nem tetszik, ne játssz vele, ilyen egyszerű.

Bérgyilkos Bohóc 2017.05.01. 17:08:11

@László 88: Épp ezt csinálta. Leírta világosan, hogy mikor már nem tetszett neki, azután már nem játszott vele... Te aztán igen okos vagy.

Miumiu 2017.05.01. 18:44:56

@László 88:
Nem játszom vele, mint fentebb írtam, abbahagytam félúton :)
Egyébként a javára írom, hogy mind atmoszférájában, mint történetében nagyon hangulatos játék (ráadásul Lovecraft az egyik kedvenc íróm, eleve így bukkantam rá). Csak sajnos a játékmenet annyira nem nőtt a szívemhez. De hát ízlések és pofonok ugye... :)

Miumiu 2017.05.01. 18:57:17

@m.t.: Túlélőhorrorban a Silent Hill és a Resident Evil szériákon szocializálódtam, alapvetően semmi bajom azzal, ha egy játék félelmetes :)
Azt nem szeretem, ha egy játék kizárólag vagy nagyon nagyrészt arra épít, hogy félelmetes és semmilyen eszközt nem ad arra, hogy a játékos megküzdjön a félelem tárgyával (igen tudom, a tehetetlenség érzete hivatott arra, hogy még jobban parázzon a gamer). A hangulat mellett viszont én általában igénylem, hogy megfelelő arányban legyen harc és/vagy fejtörő is a játékmenetben, nekem itt az utóbbiak hiányoztak. :)
Viszont, hogy írjak pozitívat is (nem akarom szegény Amnesiát indokolatlanul ekézni, mert attól, hogy nem az én világom, egy egyedi és hangulatos játék) a történet kifejezetten tetszett, azt a játéktól függetlenül végig is olvastam. :)
süti beállítások módosítása