2016-ban megpróbálnak fegyenceket hazaszállítani a Fülöp-szigetekről Dél-Koreába, csakhogy egy öngyilkos merénylő azzal áll bosszút az egyik elítélten, hogy felrobbantja magát. Hat rendőr meghal, harminc másik megsebesül. 2022-ben a hatóságok úgy döntenek, hogy nem a szárazföldön kísérlik meg végrehajtani a transzportot, hanem a tengeren. Egy hatalmas teherhajóra pakolják a rabokat és fegyveres kísérők mellett útnak indítják őket Puszanba. A több mint kétórás film persze nem arról szól, hogy nyugodtan elhajókáznak a célállomásig. A fegyencek elszabadulnak, kitör a káosz, és fröcsög a vér. Csakhogy nem ők az egyetlen rakomány. A hajó legaljában szállítanak valakit, aki olyan, mintha egyenesen a Resident Evil játékokból lépett volna elő. Az igazi pusztítás akkor kezdődik, amikor ő is beszáll a buliba.
Jó dél-koreai thrillerhez mérten a Project Wolf Hunting véres, de NAGYON durván véres. Annyira erősen túltolják benne a gore mennyiségét, hogy emiatt lehetetlen komolyan venni, de mégis végig képes fenntartani az érdeklődést és egy pillanatra sem ül le. Ez a tipikus "bűnös élvezet" kategória, ami elé leülsz és hagyod, hogy magával ragadjon a cselekmény. A sztori egy szalvétán is elfér, de nem ez a lényeg. Amint a hajó kifut a tengerre, lényegében a stáblistáig nincs megállás. Ömlik a vér, szakadnak a végtagok, emberek kalapáccsal meg letépett karokkal verik be egymás fejét és közben összeáll valami háttérsztori, ami pedig már-már a sci-fi mezsgyéjére lépked. Talán egy kicsit túl sok flashback került be, illetve bizonyos csavarok is elég izzadtságszagúak, de egy laza esti kikapcsolódásnak bőven megteszi Kim Hong-sun legújabb rendezése, aki a 2012-es Traffickers után sem tud elszakadni a hajókon játszódó thrillerektől. Van UNCUT verzió is, érdemes azt lehúzni megnézni.