Hazafelé zötykölődés a metrón. Unott arcok, amerre csak nézek. Inkább sétáltam volna egy kicsit, vagy villamossal lecsaltam volna a távot...de nem, már itt vagyok a metrón. A tömegben. A reggeli csúcsban. Befelé, vagy kifelé? Lényegtelen. Attól függ, honnan nézzük. Az imádott…

Annyira régóta várom már az új albumot, hogy idén már tényleg jönnie kell. Nem szaporítom tovább a szót: az Editors a kedvenc zenekarom. Hogy miért, azt napestig taglalhatnám. Azt a fajta post-punk, a Joy Division legszebb éveit idéző, ám a felkapott indie stílusra is kikacsintó…

Régebben imádtam ezt a szériát, újabban szinte mindenhol csak szapultam (köszönhetően a gyalázatos új részeknek), úgyhogy kap tőlem még egy utolsó, kivesézős bejegyzést. A Resident Evil (Japánban: Biohazard) videojáték-sorozat története nagyon régre nyúlik vissza, egészen 1996-ra. Akkor jelent meg…

Városi gyerek vagyok. Bár kertvárosban nőttem fel, és jelenleg is kertvárosban élek, most már átszoktam a városi nyüzsgésre. Most már egyre többször érzem felszabadultabbnak magam még a reggeli csúcsban is. Hozzászoktam, ennyi az egész. Ha az ember Budapesten él, dolgozik és…