Hát az idei Húsvét nem volt valami hú de nagy szám, konkrétan szép tavaszias idő helyett borzalmasan semmilyen, szürke, borongós idő járt odakinn, de ezt most már lassan egész megszokhatnánk. Nos, ennek ellenére mi ellátohattunk Budára mert ugye ilyenkor szokott lenni a Várnál különféle húsvéti mulatság. Idén lófasz nem volt (vagy csak mi nem találtuk meg). Rengeteg turista persze volt, de azok ott mindig vannak. Árusokat, koncerteket, díszes ruhákba öltözött fehérnépeket én egyet se találtam arra. Azonban minden sarkon ki volt plakátolva a Budavári Labirintus, szép, igényes plakátokon, melyeken "Drakula's Chamber" volt olvasható, háttérgrafikának pedig beszúrták Hasfelmetsző Jack-et. Ez nekem már rögtön első alkalommal felkeltette az érdeklődésem, és mivel húsvéti vásár egyébként sem volt, utunkat a labirintus felé vettük az esőtől fénylő macskaköves budai utcákon.
Az Úri utca 9. alatt található labirintushoz kell lépcsőzni egy keveset lefelé, a jegypénztár odalenn van. Kifejezetten pénztárcabarát a tárlat, ugyanis a felnőtt 2000-, a diák 1500-. a gyerekjegy pedig 600 Ft. Ez szerintem teljesen korrekt, lévén hogy egyébként is rengeteg turista megfordul ott, akiknek pedig még egy 5000 Ft-os ebéd sem nagy kiadás a közelben. Szóval megvettük a jegyeket, és betértünk a labirintusba. Olyan az egész mintha valami hatalmas föld alatti pincerendszerben bolyongana az ember. Hideg van és sötét, amit kompenzáltak minimális fényekkel (néha színessel) nomeg zenével. Igen, zenével, ugyanis valamiféle álarcosbál kiállitás is helyet kapott a repertoárban minek köszönhetően néhol opera-zene szólt és az elkerített kamrákban viaszbábok járták soha véget nem érő táncukat egy kísérteties álarcosbálban. Jópofa hogy egy helyen le lehet ülni egy kis kőpadra és nézni őket. Tovább haladva a labirintusban egyre többfelé ágazó járatokba ütközhetünk. Fontos kiemelni hogy az egész placc bejárható, tehát ha valaki lát egy baromi sötét helyiséget akkor oda is nyugodtan bemehet csak világítson valamivel (mi mobillal tettük), nehogy beleütközzön valamibe...vagy valakibe. Legalább ötször körbejártuk az egész helyet, bő másfél-két órát simán ott töltöttünk. A szabadulós játékoknál az embert megköti az idő, ahhoz kell alkalmazkodnia. Itt ilyesmi nincs. Addig maradhat bárki, ameddig csak kedve tartja.
A beharangozott Drakula kamrája volt mind közül a legklasszabb. Mikor errefelé tart az ember, sejtelmes kék fényárban úszó folyosók fogadják és kísérteties zene. Aztán egyszercsak beérünk egy terembe ahol a földön egy sírbolthoz hasonlatos márvány fedlap van, rajta díszítésként pedig egy olyan vízköpő -szerű gorgó (?) amely már önmagában is elég félelmetes de vegyük még hozzá hogy a háttérben ott állt egy jókora, ébenfekete fa koporsó (sajnos nem lehetett kinyitni, próbáltam). Még tovább haladva egy újabb teremben a falon rabláncok lógtak, mellette pedig egy elkerített helyen karóra tűzött emberi fejek sorakoztak - természetesen viaszból. Volt ott még egy rácsos, kaloda -szerű ketrec is amibe be lehetett bújni. Párom bele is lépett, én meg rácsuktam az ajtót. Aztán kifelé jövet annyira jól elszórakoztunk hogy eldöntöttük, a frászt hozzuk pár emberre. Elbújtunk egy sötét sarok mögött és vártuk mikor jönnek kifelé Drakula kamrájából. Az áldozatok egy angol turistacsoport tagjai lettek akik mit sem sejtve, a látottaktól beparázva jöttek épp kifelé. Én meg nagy hirtelen kiléptem a sarok mögül mintha csak épp nagy elánnal érkeznék valahonnan. Na az egyik csaj hangos "oh my God!" felkiáltással akkorát szökellt arrébb hogy csak na! :D Aztán röhögtünk, ők is, mi is. Mondtam nekik "sorry, sorry" de nagyon jót nevettünk mindannyian. Klassz volt ez is. Utána kicsit bolyongtunk még a labirintusban, szerintem töviről-hegyire bejártuk az egészet.
Volt még egy igencsak para hely, a full sötét csarnok ahová úgy lehetett bemenni hogy a falon kezdődött egy gumikötél és azt fogva kellett haladni benn végig. Azt hittem pite lesz az egész, erre 1 perc után elhatalmosodott rajtam a félelem. Erre pedig még rá is tett jópár lapáttal hogy az út közepén volt egy kék fénnyel kivilágított szoba melyben két gyerek csontváz/zombi állt kézenfogva. Hát ott enyhén kivert a víz. Siettem is vissza a fényre. Néhol még picit trollkodtunk a látogatókkal, de összességében bőven elég érdekes ahhoz az egész labirintus hogy ne unatkozzunk. Volt például egy terem ahová lépcső vezetett fel és felérvén egy hatalmas kivetítő fogadott amin valami régi fekete-fehér film ment. Még leülni is le lehetett, ha az embernek arra van ingere hogy egy kvázi barlang közepén akarjon mozizni. Szóval nekünk nagyon bejött ez az egész hely, ennyit pedig bőven megér ez a kis kaland hogyha épp nincs semmi más programja az embernek, avagy Budán sétálva hirtelen beleütközik a Budavári Labirintus egyik - kifejezetten igényes - plakátjába. Délutáni szórakozásnak ideális, a honlapot pedig erre találjátok:
Cím: 1014 Bp., Úri u. 9.
Nyitva tartás: H-V 10-19 óráig
