Mikor év elején megírtam a Top10 horrorfilm amiket várok idén nevezetű listám, az It Follows is felkerült rá. Rögtön a figyelmem középpontjába került mikor olvastam hogy mennyire imádták Cannes-ban és hogy mennyi pozitív, elismerő kritikát kapott. Itt jegyezném meg hogy Rotten Tomatos-on jelenleg 96% áll amit elsőre el se hittem. Tényleg ennyire jó lenne ez a film? Nos, igen. Tényleg ennyire jó. Ami tavaly a The Babadook avagy a Starry Eyes volt, az idén - eddig - az It Follows. Túlzás nélkül.
A film főszereplője Jay, egy teljesen átlagos 19 éves lány. Barátaival együtt éli az átlag amerikaiak szürke, monoton életét. Van egy Hugh nevű barátja is akivel már jóideje randiznak és lassan eljön az idő hogy lefeküdjenek egymással. Miután megtörténik aminek meg kell történnie, Hugh elkábítja és megkötözi a lányt, majd egy elhagyatott épületbe cipeli az éjszaka kellős közepén. Ott aztán elmondja neki hogy durva nemi betegség helyett valami olyasmit adott át a lánynak, ami sokkal de sokkal rosszabb: egy démont, amely robot módjára követi majd Jay-t amerre csak jár, mégpedig azon cél által vezérelve hogy megölhesse őt. A démon képes felvenni bármilyen ember alakját, igazából kiszúrni tényleg csak onnan lehet hogy megállíthatatlanul közelít áldozta felé és hogy mások nem látják. Egyetlen módja van eme "átoktól" való megszabadulásnak, mégpedig ha Jay lefekszik valaki mással, ezzel továbbadja ezt a szörnyűséges fertőzést.
Fontos leszögezni hogy az It Follows nem teljesen horror, sokkal inkább horror-dráma (pont mint a The Babadook volt), egy olyan indie filmalkotás amelyre még sok-sok év múlva is kellemes emlékek közepette fogunk visszaemlékezni.Mert David Robert Mitchell rendező nagyon jó arányérzékkel alkotta meg ezt a filmet. Nem nyúl a mostanság előszeretettel túladagolt jumpscare ijesztgetésekhez, inkább a folytonos feszültségben tartásra alapoz. Jay miután bizonyosságot nyer arról hogy az "átok" valóban kíséri őt mindenhová, paranoiássá válik. Vele együtt pedig mi, nézők sem lehetünk biztosak benne hogy a démon hol, milyen formában bukkan fel legközelebb. Iszonyú hatásos például azon jelenet, mikor Jay a barátaival közös házban retteg és egy szobába bemenekülve kopogtatnak az ajtón. Eleinte csak az egyik barátnője áll odakinn és kérdőn néz a többiekre, de aztán hirtelen megjelenik mögötte egy...alak. Igazából nem tudjuk ki az. Mert éppenséggel lehet az előbbi csaj pasija is, vagy akárki. De éppen így lehet a démon is. Nem időz rajta sokat a kamera, csak előlép a sötétből és megindul Jay felé, aki persze rögvest menekülőre fogja. Nos, épp az ilyen és ehhez hasonló jelenetek miatt emelkedik ki a film az átlagból. A démon eredetét teljes homály fedi. Ez megint egy jó pont, mert az ismeretlentől való félelmünk még mindig sokkal hatásosabb mintha elkezdenék a szánkba rágni hogy a démon egy 500 éve brutálisan meggyilkolt falusi nő szelleme volt aki visszatért bosszút állni és satöbbi, satöbbi. Jay és barátai ugyan elkezdenek nyomozni, de nem a démon, hanem a démont "átadó" Hugh kilétét illetően (aki valójában nem is Hugh). Ezzel ki is merül a háttértörténeti szál. De ez így van jól.
A fényképezés gyönyörű, néha egészen álomszerű. A zene pedig remek választás volt, hiszen menő popslágerek helyett synthwave ambient számokat kapunk. Ezek az indie filmekben mostanság egyébként is eléggé divatosak lettek, emlékezzünk csak például a Drive!, a Starry Eyes, avagy a The Guest filmekre de mázli hogy a köztudatba is egyre inkább kezdik beleinni magukat, videojátékok és zenekarok révén. Ebből a filmből sem lóg ki ez a fajta zenei aláfestés, sőt, nagyon sokat hozzá is ad a látottakhoz. A színészi játékra nem lehet panasz, az effektek pedig kifejezetten pofásak. Mitchell előszeretettel reflektál a manapság divatos, jumpscare-központú horrorfilmekre. Ugyanakkor a gonosz, démoni erő az It Follows esetében csupán egy remek módon megalkotott metafóra a tinik túlzott szexuális étvágyáról és annak veszélyeiről, következményeiről. És ez az a téma, ami miatt az It Follows az idei év egyik legfontosabb filmje lett. A The Babadook tavaly az anyaság és a gyereknevelés nehézségeit járta körbe - szintén horror köntösbe bújtatva - az It Follows pedig elhozta most nekünk a fiatalkori szexualitás és a félelmek által kialakult fóbiák bemutatását, egy iszonyúan erős filmalkotás képében. A Fekete ruhás nő 2 hatalmas nagy csalódása után tehát itt van végre egy minden ízében korrekt és egyedülálló horror, amely számomra már most legalább akkora klasszikus mint tavaly a The Babadook volt. A Crimson Peak-nek fel kell kötnie a gatyát.
Értékelés: 10/10
