David Cronenberg munkásságát mindig is nagyra értékeltem, kedvenc filmem tőle a '83-mas Videodrome, melyet - szerény véleményem szerint - a mai napig nem tudott felülmúlni. Elementáris erejű társadalomkritika, bizarr képekkel tálalva.

Max Renn, egy kis kábeltévé, a 83-as csatorna elnöke kétségbeesetten próbál versenyben maradni a nagy tévétársaságok között. Csatornája programja ezért elsősorban az alantas szexuális ösztönökre épít - de úgy látszik ez sem elég ahhoz, hogy az állomás sikeres legyen. Miközben kutat egy olyan program után, amely kihúzhatná a társaságot a kátyúból, véletlenül rábukkan egy kalózfrekvencián sugárzó ismeretlen adóra, a Videodrome-ra, ahol hipnotikus hatású, borzalmas képsorok peregnek le a szeme előtt. A Videodrome "műsorán" látszólag valódi felvételek peregnek szadista erőszakról, perverz gyilkosságokról. Max nyomozni kezd a Videodrome forrása után, abban a reményben, hogy megszerezheti a csatornája számára a sokat igérő programot. Hamarosan kiderül, hogy a Videodrome műsorát egy vallási szervezet vezetője sugározza milliók otthonába, a hagyományos tévéműsorok közé vegyítve, a tudatalatti ösztönöket megcélozva. Max lassan szintén a Videodrome áldozatának tekintheti magát. Függővé válik, és elveszti realitásérzékét. Összemosódik előtte a fikció és a valóság, elméje megbomlik.