Na, szóval volt egy kis pakolászás keresztanyáméknál a költözködés miatt, aztán előkerült néhány - többé-kevésbé megviselt állapotban lévő - képregényem, melyekért nagyon odavoltam gyerekkoromban. Rákoscsabán rengeteget jártunk egy kisebb közértbe reggelente tejért és friss kifliért, aztán ott kb. mindig sikerült behúznom egy-egy Pókember vagy Batman képregényt. Aztán ezek mellé még akadtak spécibbek is, persze azokhoz már csak a belvárosban juthattam hozzá mert az átlag közért képregényválasztéka a '90-es évek végén megrekedt a Garfield, Donald kacsa meg Buci Maci kiadványoknál. Nagyon örültem mikor kezembe akadt mondjuk egy Batman, már meg is volt az olvasnivaló a reggeli meleg kakaó és vajas kifli mellé. Sok elveszett már persze, de azért maradt néhány.
A Paranormal Activity első része elindított egy lavinát. Újra divatba hozta a found footage műfajt. Temérdek film készült azóta ezzel a stílussal, legtöbbjük pont a már említett 2007-es klasszikust nyúlta olykor kevésbé szembetűnő, olykor pofátlan módon. Oren Peli a sorozatok felé vette az irányt - lásd: The River amit szerintem csak én egyedül néztem -, majd azóta olyan blődségekhez adta a nevét mint például az Ideglelés Csernobilban amely arra sem érdemes, hogy egyetlen mondatban írjak róla. Picsába, mégis sikerült. A Paranormal Activity név a második résszel egy kissé megkopott. Sokak szerint rossz ötlet volt folytatni az amúgy három befejezéssel is bíró első részt de szerintem a sztori kibontakozása miatt nem volt hülyeség. Már a második résszel is időrendben visszafelé haladtunk, a harmadik rész viszont egyenesen a '80-as évekbe repíti vissza a nézőt. Ekkor Katie és Kristi még gyerekek voltak, a paranormális tevékenységek pedig épphogy csak kezdtek kialakulni körülöttük. Nagyon sok kérdést megválaszolnak a készítők és ez nekem kifejezetten pozitív volt. A szülők szerepében tetszelgő színészek is egész jól játszanak, panaszra ilyen tekintetben nem lehet okunk. Az ijesztgetések is meglepően jól sikerültek. A '80-as években még nem volt digitális kamera meg egyéb finomság, ezért a családfő úgy oldja meg a ház bekamerázását, hogy ahová csak tud, letesz néhány batár VHS kamerát, a konyhában pedig szétszed egy ventilátort és arra erősít egy kisebb darabot. Voilá, kész is a pásztázó kamera! Ötletes. És ki is használják, kapunk egy elég hatásos jelenetet ezzel és egy lepedős alakkal kapcsolatban. Túl sok mindent nem akarok elárulni a sztoriról, persze az nem titok, hogy előbb-utóbb felütik a fejüket a kötelezően érkező, hátborzongató, megmagyarázhatatlan történések.
Eleinte csak finomabb, majd később egyre drasztikusabb jelenléttel. És nem arról van szó hogy a kísértet szolidan kiborogatja a müzlis tálat, hanem már konkrétan a lányok ágyait lebegteti nagy elánnal. Nekem kifejezetten tetszett a film fényképezése is, a retró hatás meglehetősen jól átjön. A lezárás pedig tényleg sok mindenre magyarázatot ad. Azon gondolkodtam amikor lefutott a stáblista, hogy meddig lehet még nyújtani ezt a szériát. Mert ha - követve az eddigi részek menetét - továbbra is visszafelé haladtak volna az időben akkor minimum egy '60-as évekbeli epizódot kellett volna kapnunk. Vagy még annál is régebbit. Nagy kár, hogy a negyedik rész már megint a jelenben játszódott. Talán a készítők maguk is féltek az időben visszafelé haladástól, ezért maradtak a jól bevált receptnél. Pedig a retró éra jót tett a szériának és a Paranormal Activity 3 kiemelkedik az előtte lévő epizódok közül. Nem csak azoknak ajánlom akik kedvelik a horror műfaját, hanem azoknak is akik szeretnének egy igazán jól összerakott found footage filmet látni, annak minden bájával együtt.
A The Maw (A Bendő / Gyomor) nevű helyen ébredünk egy sárga esőkabátot viselő kislánnyal (Six) és igazából fogalmunk sincs mit keresünk ott, ki zárt be, illetve hogy miként kerültünk egyáltalán oda. Minimális instrukciókkal azért ellát bennünket a játék, például megtudhatjuk hogy van nálunk egy öngyújtó, amivel bármikor fényt hozhatunk a sötét helyekre érvén. És innentől nekiindulhatunk felfedezni ezt az igencsak groteszk világot, melybe belecsöppentünk. Már az első néhány perc prezentálja azt a fajta beteges agyszüleményt, rémálomszerű környezetet mely azonnal beránt bennünket és képtelenek vagyunk elszakadni tőle. Az egyik szobából például úgy tudunk kijutni, hogy a felakasztott férfi (direkt nem látjuk az arcát) alól eltoljuk a széket az ajtóhoz - neki már úgysincs rá szüksége. Feladatunk a különféle helyekről való továbbjutás. A kiutat magunknak kell megtalálni, ehhez pedig hol platformfeladatokat, hol csavaros fejtörőket, hol pedig akciórészeket kell teljesítenünk.
Na, ezt a részt soha többé nem akarom átvinni (36x haltam meg)
ÉRTELMEZÉS (SPOILEREK!):
Nekem úgy jött le - és ebben Ádám barátom is megerősített - hogy a The Maw lényegében egy olyan hely ahol a gyerekeket előbb-utóbb feldolgozzák és ízletes vacsora képében kerülnek az asztalra, hogy a másik hajón érkező, dagadt vendégek mind feneketlen étvágyukat csillapíthassák. Groteszk, mi több, megrázó, de a játék hangulatához tagadhatatlanul illik. Aztán ott van még a gésaszerű Hölgy (The Lady) is akivel ugye meg kell küzdenünk a játék végén és erejét elszívva szépen végiggyilkoljuk az összes vendéget kifelé menet. Nos, a legvalószínűbb, hogy a Hölgy tulajdonképpen az általunk irányított Six édesanyja, aki beleőrült az öregedésbe, ezért módszeresen összetörte majd' az összes tükröt a lakásban, ami pedig épen maradt, azt is bezárt ajtó mögött tartja. Hogy Six a lánya, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a sárga esőkabátos kislányt (vélhetően Sixet) ábrázoló festmények mind le vannak takarva a lakásban. Igen ám, de ha mi vagyunk Six (Hatos) akkor mi történt az előttünk lévő öt másikkal? Az egyik, neten fellelhető általános teória az, hogy ők elbuktak a kaland során. A másik pedig, hogy a Hölgy maga az Ötös azaz Five, ami megmagyarázná a többi letakart festményt a rezidenciában de én ennek a feltételezésnek túl sok értelmét nem látom. Hogy Six végül - igen brutális módon - végez a Hölggyel, az lehet a gyerekbántalmazásra is metafora - a kislány így áll bosszút az őt ért sérelmekért. Lehetséges, hogy a játék elején látott felakasztott férfi maga Six apja, de ez csak feltételezés. Akad még pár teória. De mindenki fedezze fel magának a játékot, és utána vonja le a saját konklúzióját. Mert itt is hasonló a helyzet mint az Inside esetében: azaz mindenki azt lát belé, amit akar.
Elég szépen belehúzott az Ubisoft idén, a Far Cry 5 mellett ugyanis érkezik az Assassin’s Creed legújabb része is, Origins alcímmel. Ez már önmagában arról tanúskodik, hogy visszatérünk a kezdetek kezdetéhez és láthatjuk, amint az egész asszaszinok vs templomosok párharc kezdetét vette, főszerepben természetesen megint az Éden Almájával, a konfliktus forrásával. A helyszín ezúttal az ókori Egyiptom lesz, mely nekem személy szerint az egyik kedvenc helyszínem, így nagyon remélem hogy rendesen kihasználják. Az ókori Egyiptomról igen keveset tudunk, amit pedig igen, annak több mint a fele legenda. Egy ilyen miliőbe remekül illik az Assassin's Creed cselekménye, csak el ne tolják túlságosan a mese irányába. A történet egyébként 11 fejezetből áll és nagyjából 20 óra lesz végigtolni, ami alatt nemcsak Egyiptomban, hanem a Földközi-tengeren is kalandozhatunk egy háromszor akkora térképen, mint ami a Balck Flagben volt. Ez már önmagában rengeteg lehetőséget rejt magában, előre várom például a mellékküldetések széles repertoárját illetve a temérdek gyűjtögethető tárgyat. Megtartották a hajózást - ez speciel pozitívum nálam -, az idősíkot pedig valamikorra időszámításunk szerint 100-200. közöttre kell belőni, amikor Egyiptom már a Római Birodalom része volt. Görögország az előzetes hírekkel ellentétben kimarad.
De csak azért hogy később oda is ellátogathassunk valamelyik jövőbeli Assassin’s Creed játék képében. Az Ubisoft ugyanis egy új trilógiát akar, melynek az Origins csak az első fejezete. A helyszínek 40%-át városok teszik ki, melyek közül a legnagyobb akkora lesz, mint anno a Brotherhoodban Róma volt. Az egyik város Alexandria, de azt még nem tudni, ez-e a legnagyobb közülük. Biztos hogy megint kapunk néhány valós történelmi személyt, de eddig csak Antoninus Pius római császár került említésre. A játékmeneten elvileg gyökeresen változtattak, a mozgás sokkal gördülékenyebb lesz, a harcrendszernél pedig a The Witcher 3 alapjait vették figyelembe és dolgozták át. Három képességfán bonthatjuk majd ki a skilljeinket jóféle RPG hagyományokat visszaidézve és ötféle fegyvert, többek között íjat és csuklóra szerelt pengét vethetünk be az ellenfelekkel szemben. A hajózásról még annyit tudni hogy nagyon egyszerű lesz az irányítás, csupán egy gomb és az analóg kar segítségével terelgethetjük majd ladikunkat. A kosztümök variációs lehetőségei az Assassin’s Creed: Unity-t idézik vissza, tehát aki ott szeretett azzal szöszölni hogy a hímzett ruházat ingujját milyen színűre változtassa, az itt elemében érezheti majd magát. Ha minden jól megy akkor október 31-én már bele is vethetjük magunkat a kiszivárgott pólóképen látott Ba Yek nevű orgyilkos kalandjaiba, mindenesetre az idei E3 után jóval többet fogunk megtudni az új Assassin’s Creed részről. Én baromira várom. Addig pedig ideje leporolnom a Black Flaget.
