Kritikák, ajánlók, tesztek és gondolatébresztők tárháza

Focker Blog

Most már aztán kibebaszott gyorsan jöjjön az új Editors album, he!

2015. augusztus 17. - -Britpopper-

resize_1436957377.jpg

Mert már nem bírom kivárni ezt a rohadt jó kis '80-as évekbeli szintipopba belemerülő Depeche Mode és Ultravox hatásokat pofátlanul felvonultató stíluskavalkádot. Korábban még azt hittem valami kísérletezős, minimal ambient (?) alapokkal telepakolt katyvasz lesz az IN DREAM de a No Harm és a Marching Orders után kaptunk egy akkora szintipop-slágert hogy a teljes Pet Shop Boys mindjárt visszaadja a diplomáját. A Life Is A Fear sötét, darkos new wave (azaz "dark wave" - és ez létező kifejezés, keressetek rá) de valami olyasmi amit én már a 2010-es Last Day óta várok. Nem tudok a mai napig rájönni arra hogy miért kellett a zenekarnak 2013-ban visszatérnie a gitárokhoz és előállni egy olyan albummal amely tulajdonképp a 2007-es An End Has A Start ikertestvére is lehetett volna. Az egész The Weight Of Your Love úgy volt szar, ahogy volt. Már elnézést, de ez tény (kritikákon és rajongói véleményeken is meglátszott). Francnak kellett a zenekarnak az USA-ba mennie lemezt felvenni. A jéghideg, esős angliai időjárás sokkal jobbat szokott kihozni belőlük, lásd pl.: In This Light And On This Evening, mely a mai napig az Editors legjobb albuma, én meg instant imádom. Hasonló minőséget várok ettől az albumtól is, nagyon szeretném ha a borongós Ősz egy jó kis darkos, 80's style synthpop albummal ajándékozna meg. A megjelenési dátum október 2., világszerte. Tűkön ülök. Addig is itt a - deluxe editionhoz kiadott - tracklist:

  1. No Harm
  2. Ocean of Night
  3. Forgiveness
  4. Salvation
  5. Life Is a Fear
  6. The Law (feat. Rachel Goswell)
  7. Our Love
  8. All the Kings
  9. At All Cost
  10. Marching Orders
  11. Alternative: Forgiveness
  12. Alternative: No Harm
  13. Oh My World
  14. Alternative: Our Love
  15. Alternative: Life Is a Fear
  16. Harm

És persze a Life Is A Fear klipje, amely ennél "depesmódosabb" már nem is lehetne, lessétek:

Álomkór: Neverending Nightmares

2237346-nen_001_56912.jpg

Túl sokat nem tudtam erről a játékról. Csupán annyit hogy alapvetően horror és persze indie, mert az indie műfaj egyébként is baromira fut manapság, hogy a kreativitásáról már szót se ejtsünk. Szóval beruháztam Steam-en a Neverending Nightmares nevezetű cuccra és pár óra alatt végig is vittem. Egyáltalán nem hosszú játék, és még tartalmasnak sem mondanám, hiszen teljesen lineáris az egész. Szépen haladni kell benne és előttünk bontakozik ki a sztori. Mondjuk háromféle - elég eltérő - befejezést is megnyithatunk, attól függ hogy a játék bizonyos pontjain hogy döntünk.

A főszereplő - Thomas - egy mentális betegségben szenvedő férfi, akit szörnyű víziók gyötörnek. Minden egyes ébredése egy-egy rémálomba kalauzolja el őt, a rettegés pedig módszeresen ül rá a vállára, majd hideg kezeivel körbefonja és többé már nem ereszti. Mikor először ébredünk fel a játékban, még szinte semmit nem tudunk arról hogy mi történt velünk vagy azzal a lánnyal akiről szörnyű vízióink vannak. Ki ő? A húgunk? A feleségünk? Egy idegen? Magyarázatokat ugyan fogunk kapni de a teljes kép akkor sem tisztul ki igazán. A leginkább Edward Gorey illusztrációit idéző, 2D-s fekete-fehér látványvilág kifejezetten sokat ad hozzá az ijesztő hangulathoz. Erre pedig a zene csak rátesz néhány lapáttal. A háttérben óvatosan megbújó, zörejekkel átszőtt félig-ambient igazán lúdbőröztető hatást kelt. Mellé jön még a már említett rajzolt látványvilág amely a kezdeti fekete-fehér uralmát apránként töri meg a vér vörös színével.

Tovább

Lana Del Rey: High By The Beach

Azért nem volt annyira rossz az Ultraviolence, ez be kell látni. Persze hiányzott belőle a Born To Die varázsa de egyáltalán nem volt egy gyenge album. Sokkal de sokkal melankolikusabb lett, a dalok néha egymásba folytak, az egyik legjobbat (Florida Kilos) meg szépen le is hagyták róla (csak a Deluxe kiadáson kapott helyet) de mindezek ellenére sem tudnám azt mondani rá hogy csalódtam volna benne. Csak hát mást vártam én is. És az az igazság, elég sokan mások is. Gondolom érezte ezt Lana is mert már tavaly bejelentette hogy idén, egy évvel az Ultraviolence után érkezik is az új albuma, Honeymoon (Nászút) címmel. Ezúttal nem a The Black Keys -es Dan Auerbach segített Lanának a lemez készítésében hanem Mark Ronson, akit én egyébként én az egyik legkreatívabb zenei producernek tartok. A legújabb kislemezként kiadott High By The Beach igazán lágy, igazi tengerparton sziesztázós hangulatú dal lett. Nekem nagyon tetszik. Bízom benne hogy a teljes LP hasonlóan színvonalas lesz. Már nem is kell sokat aludnunk, mert a Honeymoon szeptemberben jelenik meg. Várom szeretettel.

Rémálmok jönnek: Fran Bow előzetes

fran-family-picture-after-pills.png

Hát kedves fiúk-lányok, számomra máris megvan az év leges-legjobban várt játéka. És ez nem más mint a nagyon durván elvontnak tűnő, point 'n click Fran Bow - mely augusztus 27-én érkezik. Ez a 2D-s videojáték engem leginkább az American McGee -féle Alice játékokra emlékeztet (melyekből hamarosan animációs sorozat lát majd napvilágot, de erről később) viszont a képeket és az előzetes videókat elnézegetve még annál is sokkal de sokkal betegebb lesz. Hasonló egyébként a sztori is mint amilyennel az Alice is rendelkezett annak idején. A főszereplő, Fran, egy fiatal lány aki mentális betegséggel küszködik. Szülei rejtélyes halála miatt egy elmegyógyintézetben (Oswald Asylum) kezelik, ahol Fran számára összemosódik az álom és a valóság mezsgyéje. Egyetlen barátja Mr. Midnight, egy éjfekete macska aki a játék bizonyos pontjain irányítható karakter is lesz. Célunk eljutni Grace nagynénihez, Fran egyetlen még élő rokonához, és együtt a végére járni a rejtélyes eseményeknek.

20140331124533-atercake.png

A kézzel rajzolt grafika nagyon sokat ad hozzá a hangulathoz

Tudjátok már hogy nagyon imádom a point 'n click műfajt, így külön öröm számomra hogy a játék ebben a stílusban érkezik. Így legalább a gépigény sem lesz horrorisztikus (a játék viszont annál inkább!), bőven el fog futni egy mezei laptopon is. Itt jegyezném meg hogy a napokban frissítettem Windows 10-re és eddig egész klassznak tűnik, bízom benne hogy a játékok támogatottságánál sem lesznek gubancok (ez annak idején a Vistánál elég nagy gondokat okozott). Tehát a Fran Bow mindenki gépén el fog futni (mellette természetesen jön Androidra és iOS-re is), kérdés már csak az hogy ki mindenki akarja majd megvenni. Bízom benne hogy minél többen, hisz az ára sem lesz túl borsos. Megéri tehát kiadni rá Steam-en.

Tovább
süti beállítások módosítása