Kritikák, ajánlók, tesztek és gondolatébresztők tárháza

Focker Blog

Total Recall – Az Emlékmás

2012. szeptember 22. - -Britpopper-

Mikor láttam: 2012 szeptemberének elején

Látvány: Ebbe nem lehet belekötni, nagyon a helyén volt. Remekül adja át azt a steam/cyber-punk hatást amelyre építették. 3D nélkül is iszonyatosan látványos akciójelenetek uralkodnak a filmben (és ezek kb. 10 percenként jönnek elő) de minden egyes kis részlet a helyén van. Nem csak úgy odahányták a CGI építményeket és helyszíneket, hanem tényleg tisztességes iparosmunkával a legapróbb részletekig ki is dolgozták őket, ezért a sci-fi látvány szempontjából remekül működik. A kamerázás is jó, a lassításokból pedig szerencsére pont annyi van, hogy ne legyenek zavaróak. Tehát a látvány az olyan 10/9.

Hang és szinkron: A moziban ahol ültünk kétszer is behalt a bal hangszóró, ezért néha csupán a jobb oldalról hallhattuk a filmet néhány másodpercig de ez sem von le a hangzás értékéből, hiszen sikerült eltalálniuk azt is. A robbanások és lövöldözések igencsak durván szólnak, az aláfestő zene pedig nem kicsit adrenalinpumpáló. Egyedül az nem tetszett, amikor a film elején a főhős elmegy egy lepukkant környékre ahol Skrillex egyik számát hallhatjuk. Nem hinném, hogy akkora név a csávó, hogy még a jövőben is őt nyomnák mindenhol, bár ki tudja? A szinkron eléggé átlagon aluli, Colin Farell magyar hangja továbbra is Cvetkó Sándor, ami jó hír. Azonban senki nem nyújt maradandót, nincsenek emlékezetes monológok, mint az eredetiben és még a szinkron sem képes javítani a helyzeten, sőt! Néha kifejezetten ront rajta, ez főleg a női karaktereknél jön elő akik nulla beleéléssel szólaltatják meg a szereplőket. Ez legyen 10/6
 
Színészek: Elég unottan játszik mindenki. Colin Farell állandóan szomorú és meglepett arcot vág, Kate Beckinsale pedig dühösen üldözi őt ide-oda. Ennyi. A többi karakternek még ennyi jelleme sincsen, a főgonosz faszi tényleg főgonoszhoz méltóan tud csúnyán nézni és vigyorogni de másra már nem is emlékszem. Oké, ez nem egy lélektani film de akkor is lehetett volna kicsit több beleéléssel játszani. Ennek így rohadtul izzadságszag bűze van, ez nálam csak 10/4.

Cselekmény: Az alap koncepciót ugyebár nem lehetett elrontani, ugyanis Philip K. Dick regénye eleve elsőrangú, nem volt véletlen az előző Emlékmás film sikere sem. Ez a 2012-es változat viszont azon túl, hogy egy az egyben átemeli a forgatókönyvet, még pofátlan módon lopkod is más filmekből. Mikor a főhős rájön, hogy ő titkosügynök és az életére törnek a katonák, lazán lever tízet, aztán nem érti mi van. Ez Bourne rejtély lopás. Később bemegy egy bankba ahol személyre szóló széfje van (benne fémdoboz), előveszi, elhúzza a függönyt, kinyitja. Benne pénz, útlevelek, stb. A kamera még rá is közelít Colin Farrel megdöbbent arcára. Ez is egy az egyben Bourne rejtély. De kapunk még tucatnyi lopást a Szárnyas fejvadászból is, csak ez a moziban ülő tiniknek nem tűnik fel mert nem ismerik Ridley Scott klasszikusát. Ezen kívül az új változat tele van logikai buktatókkal, például amikor az óriási ''liftben'' vannak, a főhős (akire kiadták a parancsot, hogy azonnal öljék meg amint meglátják) kiszabadítja a társát és menekülnének de szembe találkoznak fél tucat katonával akik pont rájuk szegezik fegyvereiket. Az egyik katona meg beszól rádión a főhőst üldöző csajnak, hogy elkapták a foglyokat a 6-os szektorban, mit csináljanak? A csaj meg erre: – Máris ott vagyok! És elkezd rohanni. Nem hogy kiadná a parancsot, hogy azonnal lőjék le őket, á nem. Inkább várjanak amíg ő átszalad a fél komplexumon, persze addigra a főhős, meg a társa már rég kiszabadultak és messze járnak. Fail. Mindegy. A film viszont 2 órás. Az utolsó fél órában én már feszengtem, szerintem teljesen felesleges volt ilyen hosszúra nyújtani egy filmet. A cselekmény szempontjából a film 10/5.

Összességében az új Emlékmás: Látványos, de felesleges film.
 

Az Éden-sziget titkai (2.rész)

c6a5e24cc97540c1b6dc195e1a613a2a-d320wxp másolata.jpg

1. rész

1938. november 3.:

Hatalmasat dörrent odakint az égbolt. Javában tombolt a vihar. A szélben meghajlottak a fák, és a gyengébb ágak le-letöredeztek. Úgy repültek tova, mintha csak pillekönnyű madártollak volnának egy gyenge fuvallatban, szeles őszi délutánokon. A villámok néhány másodpercre fényt szórtak a sötétség borította Éden-szigetre: ilyenkor kirajzolódtak a félelmetesen groteszk alakú fák, az ódon épületek, és minden más is, de csupán néhány pillanatra. Utána újból a fekete éjszaka vette át a főszerepet. A kastély ebédlőjében a 10 halálra rémült ember még mindig Rita, a gúnyos grófnő meghűlt, levesbe borult, halott testét figyelte. Lawrence befejezte a vizsgálatot, és felegyenesedett: Ronald-nak igaza van. Valóban megmérgezték a hölgyet. Ez nem is kétséges, hölgyeim, és uraim. Mindenki a másikat kezdte lesni. Valóban van néhány meglehetősen gyanúsan viselkedő alak a vendégek között. Felmerült a kérdés mindenkiben, hogy vajon kinek állhatott szándékában megmérgezni Ritát. Egyértelmű, hogy egy kiállhatatlan, házsártos vén némber volt, de azért a gyilkosság az mégiscsak gyilkosság. Talán az ellene mindig is utálattal, és közönnyel viselkedő James tette el láb alól? Talán annyira a begyében volt már az grófnő, hogy egy lopott pillanatban egész egyszerűen megmérgezte? Könnyen lehet…

Emberek, mégsem hagyhatjuk itt! – szólt Ronald. Legalább tegyük át a kanapéra! Addig itt nyugodjon a húslevesben, amíg ki nem érkeznek a rendőrök?! Harry odalépett mellé: Igaza van. Vigyük át a kanapéra! – mondta, és megfogta Rita elernyedt kezét. Hóhóhó! Várjon már! – kiáltott fel Brian: Maga most elmozdítja a holttestet, ezzel tönkreteszi a bűnügyi helyszínt! Harry megtorpant. Ekkor Ronald szúrós szemmel Brian-re nézett: Maga csak ne szóljon bele! Különben is…hol volt, amikor égett a hajó?! Brian hebegett valamit, majd visszalépett a többiek közé. Harry! Fogja csak meg a karját! Majd én fogom a lábát. Vigyük át. – szólt Ronald. Senki sem ágált az ötlet ellen ezután, hanem szépen végignézték, amint a két férfi kiemeli Rita testét az asztal mellől, és átviszik a társalgóba. Ott aztán lefektették egy bőrkanapéra, és Ronald az egyik polc felső fiókjából puha takarót húzott elő. Azzal Rita fölé állt, és letakarta a halottat. Így, ni. – mondta. Visszamentek az ebédlőbe. Levescseppek csillogtak a padlón. Mindenki meg volt zavarodva, és félt. Elmúlt éjfél, az előtérben álló nagy inga-óra mutatói már hajnali fél egy magasságában jártak. A lord pedig – aki levelében megírta, hogy pontban éjfélre már ott lesz – még sehol sem volt. Ezzel szemben valaki (vagy valakik) elsüllyesztették Harry kis halászhajóját, és megmérgezték a kiállhatatlan modorú Ritát. Felettébb rejtélyes. Nekem ezt már nem bírják az idegeim – jelentette ki Eliot, a kényeskedő színészpalánta. Töltök magamnak egy kis whisky-t! Ki csatlakozik hozzám? – kérdezte. Én a maga helyében nem nyúlnék itt semmihez! Látja mi történt a hölggyel is…! – szólt neki Kate. Eliot felhúzta a szemöldökét: Na…talán fenyeget a kisasszony?! – vágta oda pimasz hangnemben, majd jó fajta skót whisky-vel félig megtöltött egy üvegpoharat, és felhörpintette az aranybarna nedűt. Sokkal jobb! – mondta. Kate inkább hallgatott, nem akart vitát szítani kettejük között. Amúgy is sokakon úrrá lett a pánik. Főleg Susan, a tanárnő aggódott nagyon: fel-alá járkált az ebédlőben, és közben egyre csak jobbra, s balra kapkodta a fejét. Rettentően idegesnek látszott. Kérdés, hogy valóban az-e, avagy ez csak szimplán megjátszás, meggyőző szerepjáték.

Tovább

Filmajánlók érkeznek

Most már olyan lett a blog, mint egy vegyeskereskedés. Nemcsak zeneajánlókat pakolok ki, hanem a régebbi irományaimnak és egy kis szubjektív véleményformálásnak is helyet szorítok néha-néha (nomeg a játékajánlókról se feledkezzünk el). Most újabb kategóriával bővül a repertoár, hiszen indítok egy filmajánlós vonalat is. Újabban rengeteg olyan filmhez volt szerencsém, amelyeket az átlag magyar még hírből sem ismer. Ezeket nem lelhetitek fel különböző honi torrent oldalakon, külföldi blogokat és torrent siteokat kell átnyálaznotok hozzá, hogy rájuk találjatok. Persze külön öröm, hogy néhány hazai blog is említést tesz egyes ilyen...elvontabb, szűkebb rétegnek szóló filmekről, de ezeket a mozipremierekre járó júzer úgysem olvassa. Sajnos idehaza az olyan tucatfilmek mint a Kaptár 123. része, vagy egy durván félresikerült romantikus vígjáték is képesek súlyos összegeket betermelni a nézőktől, akik aztán a moziból kifelé jövet már nem is beszélnek a filmről, mert maguk is elfelejtették, nem hagyott bennük mély nyomot. Pedig szerintem az az igazán értékes film, amely megragad valamit a nézőben és gondolkodásra készteti. Szeretem az olyan filmeket amelyek zsigerig hatolnak, megrázóak és durván az ember arcába tolják a valóságot. Felesleges sallang és cukormáz nélkül. Jópár ilyen filmről fogok majd írni egy-egy ajánlót, ám előbb közzé teszek pár régebbi filmajánlót, amelyeket még 2011-ben írtam. Filmnézési szokásaimról annyit nem árt ha tudtok, hogy már egész fiatalon nyitottam a horror filmek felé, majd később a thriller és a klasszikus krimi vonalán haladva eljutottam az elgondolkodtató filmekig. Ugyan magam is ott ültem a Bosszúállók 3D vetítésén, engem az a film azonban nem nyűgözött le annyira mint mondjuk a Melankólia (Lars von Trier alkotása). Szóval így elöljáróban ennyit, aztán kommentben ajánlgathattok nekem filmeket, hátha szakítok rájuk időt.

Az első filmajánló holnap érkezik.

Helló, Ősz!

Beköszöntött végre az Ősz. Én magam is vártam rá nagyon, elegem volt már a közel 40 fokos hőségből, a tömegközlekedés során együtt izzadó emberekből és az erős napsütésből, amelynek hatására még egy 15 perces séta is leégéssel járhatott. Persze jó volt a Nyár, jártam a Balatonon is (írtam is róla ITT) de most már inkább jöjjön a jóval hűvösebb Ősz, mert már épp itt az ideje. Jöhetnek a színes, aláhulló falevelek. A délutáni záporok, melyek mindig pont akkor kapják el az embert amikor épp nincs nála ernyő. A pocsolyák az út szélén, amikre fokozottan figyelni kell, hátha egy fokozottan nem figyelő autós/buszos pont beléjük hajt és telibekap vízzel. A sárga lombkoronák, amelyek alatt lehet majd nagyokat kirándulni. Az őszi gyümölcsök. A forró teák, amik mindig jól jönnek egy fárasztó nap után. Ezek mind-mind a lassú, lomha Ősz egyéni ajándékai az embereknek. Tessék csak szépen elfogadni őket! És teázzatok sokat, mert a tea az jót tesz és az egészség az egyik legnagyobb kincs! :)

Happiness_by_Eredel.jpg

süti beállítások módosítása